De abban mi a külön, plusz, extra szégyen, ha az előbbi szégyenletes állást pont bizonyos Gáspár Evelin tölti be? Hogy nő? Hogy fiatal? Hogy a Győzike a faterja? Neadjisten, hogy cigány?

Nézem itt, ahogy megy a nagy szörnyülködés a 444-től Fekete-Győr Andrásig (ezek csak kiragadott példák, de szerintem 444-es újságírónak lenni is eléggé gáz, Fekete-Győr Andrásnak lenni meg jókora szégyen, de nem a koruk, a nemük, a szüleik, netán a bőrszínük miatt, hanem önjogon: azért, amit csinálnak – sőt, ez még Szijjártóra is igaz, mert mindenkire igaz). Persze, lehet szörnyülködni Gáspár Evelinen, miért ne lehetne? Csak érdekes lenne az indokokat is megnézni. Mert lehet apákéslányokozni, meg lehet nőellenesnek, vagy éppen rasszistának is lenni, csak akkor máshol nem kellene fene nagy liberálisnak mutatkozni, mindenféle diszkriminációt hangosan elítélni, mert valahogy úgy nem igazán hiteles, stichje van, mint a pálpusztai sajtnak, bár azt pont azért szereti, aki szereti (én például nagyon, retekkel).

Szóval, hagyjuk meg Gáspár Evelin szégyenének azt, amit csinál, és nehogy már azért kelljen szégyellnie magát, aminek, ahová vagy amikor született!