A Fidesz a bukott politikusait, kollégáit sem kívánta az út szélén hagyni.

Fotó. Csurran-cseppen. Alakszai doktor kitünteti Majkát. Archív

Magyarország nemcsak a kiadások mértékében, annak növekedésében is kiemelkedik: 2010 és 2024 között több mint másfélszereresére nőtt a kormányzati alkalmazottak bérére szánt kiadás.

Ebben egyrészt benne van a centralizáció – elég csak az iskolák államosítására gondolni –, de az is, hogy a Fidesz a bukott politikusait, kollégáit sem kívánta az út szélén hagyni, ezért mindenkinek próbált állást teremteni. Erre példák lehetnek a (vár)megyei önkormányzatok, amelyek azt követően is fennmaradtak, hogy szinte teljesen kiüresítették a jogköreiket. Így a bérek növekedése mellett a létszám növekedése is kellett ahhoz, hogy ez az arány ilyen jelentős mértékben növekedjen.

A régiós országok kormányzati bérekre fordított kiadásait a GDP arányában hosszú távon az alábbi grafikon mutatja. Ebből jól látható, hogy a kétharmados Orbán-kormányok húzták fel itthon a kormányzati bérekre fordított kiadásokat, leginkább 2013 után. Az Eurostat adatai szerint a 2009 második félévében 10520 fős hazai kormányzati közigazgatási létszám 2025 második felére 14011 főre nőtt. (De az előző és az alábbi grafikonon persze nem csak az ő fizetésük szerepel.)

Magyarország 2012-ig az uniós és régiós átlagot költötte a kormányzati alkalmazottokra, a centralizáló Orbán-kormányok növelték meg a kiadásokat jelentős mértékben.

A régió hatékonyabb országai, mint Csehország, Lengyelország és Ausztria sokkal kevesebbet fordítanak a vezető politikusok és a központi kormányzat eltartására, a gazdaságilag tőlük leszakadó Magyarország és Szlovákia viszont jóval többet. Ebből a szempontból is érdekes kérdés lesz, mit és hogyan valósít majd meg az új kormány az önkormányzatok megerősítésére vonatkozó választási ígéreteiből.