Az ezredforduló óta közel kilencven új halfaj jelent meg a hazai vizekben, így már 130 idegenhonos fajt és hibridet tartanak számon a kutatók – írja a Turista Magazin, amit a Blikk vett észre.
A lapnak Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa arról beszélt, hogy az egyik gócpont az idegenhonos halak számára a Hévízi-csatorna, mivel itt a Hévizi-tóhoz közeli szakaszokon kellemes, 22-25 fokos a víz. A szakember szerint a legtöbb esetben szabadon engedett akváriumi halakról van szó, melyek vagy kinőtték az otthoni körülményeket, vagy rájuk untak a tulajdonosok, akik visszaváltani nem tudják, megölni pedig nem akarják őket.
Jukatáni fogasponty, citromsügér, tűzfejű tarkasügér, vagy a ragadozó jaguársügér, csak néhány azok közül az idegenhonos fajok közül, mely mára megjelent a csatornában – sorolta a lapnak a szakember. Ezek a fajok alapvetően a meleg vízben élnek túl, így egyelőre nincs rá sok esély, hogy az ország más területén is felbukkanjanak. Azonban idővel a természetes körülmények közt szaporodó fajoknál előfordulhat, hogy jobban tűrik a hűvösebb időjárást is, erre utal, hogy már több fajt megfigyeltek a csatorna Hévízi-tótól távolabbi, hidegebb szakaszán is.
Ráadásul az idegenhonos halaknak segít a klímaváltozás is, mivel a vizeink hőmérséklete egyre emelkedik és már igazán kemény telek sincsenek, amelyek akadályoznák a terjedésüket. Erre jó példa a szúnyogirtó fogasponty, amelyet az 1920-as évek elején tudományos megfigyelés céljával hoztak a Hévizi-csatornába ketrecekbe zárva, ezeket ugyanakkor valaki megrongálta és ma már a Kis-Balatonba is előfordul a faj egy-egy példánya.
A csatornát telente evezősök, nyaranta viszont egyre többször látogatják fürdőzők – ez utóbbi egyébként illegális – akiket egyelőre még csak kedvesen csipkednek a kisméretű trópusi halak, ugyanakkor nemrég feltűnt például a kígyófejű hal néhány fiatalabb egyede. Ezek az aligátorteknőshöz hasonlóan rendkívül agresszív, az őshonos halakra különösen veszélyes fajok, nem véletlen, hogy itthon tilos is őket árulni.
