„2023. július 21-én Bartos Péter Dezső, a Budapest melletti Szentendre lakosa jó hírt kapott: a magyar Építési és Közlekedési Minisztérium kulturális örökségvédelmi osztálya tájékoztatta, hogy az ismeretlen festő által készített, meg nem nevezett afrikai férfi portréjához nincs szükség kiviteli engedélyre. A férfi, aki további három, határozottan jelentéktelen műalkotást is kivinni szándékozott, ezután azonnal Bécsbe utazott” – írta az osztrák Kurir pénteki száma, vagyis megnevezték azt a magyar személyt, aki exportengedélyt kért az Afrikai herceg című, Budapesten lévő Gustav Klimt-festményhez, amelyet aztán a magyar hatóságok gyanúja szerint megtévesztő módon szállítottak Ausztriába.
Ezt követően a kép, vagyis Gustav Klimt alkotása a bécsi Wienerroither & Kohlbacher Galériában tűnt fel, akik idén a maastrichti Tefaf művészeti vásáron 15 millió eurós összegért kínálták eladásra. A magyar műkincsvédelmet felügyelő közlekedési és építési minisztérium ezután “védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja” miatt feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon.
A nyomozás eredménnyel járhatott, mert az osztrák ügyészség a napokban Bécsben lefoglalta a festményt. A HVG korábban kérte a Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy adja ki a magyar személy nevét, aki a kép kivitelét indítványozta, de megtagadták a kérésünket, ehhez képest az osztrák lap most mégis megtudta és nyilvánosságra hozta Bartos Péter Dezső nevét. A magyar hatóságok azt gyanítják, hogy az eladó a kiviteli engedélyezési eljárás során eltitkolta, hogy a festmény a világhíres festő műve, holott – ahogyan a HVG is megírta korábban – ekkor már rendelkezésre állt egy 2022-es magyar laboratóriumi szakértői vélemény, amely megerősítette Klimt szerzőségét.
Arról, hogy kicsoda Bartos Péter Dezső, több műkincskereskedőt és galériatulajdonost is felhívtunk, többen emlékeztek is rá, de megjegyezték, hogy elmúlt évtizedben már nem volt aktív a műkereskedelmi életben. Egy neves szentendrei galériás emlékei szerint Bartos a kilencvenes években fénymásológépek forgalmazásával foglalkozott, és tetemes vagyonának egy részét kiemelkedő értékű műtárgyakba fektette. “Én is tőle vettem az első fénymásológépemet, amikor elindítottam a vállalkozásomat, amiért képekkel fizettem” – emlékezett vissza.
