Fordulat a sumákolva külföldre vitt Klimt-festmény ügyében: Lázárék feljelentést tettek és levédik a képet
A hatóságot hamis adatokkal és manipulált képpel félrevezetve vitték ki az országból Gustav Klimt Afrikai herceg című festményét – ez lett az eredménye az elsőként a HVG által megírt botrányos történet hatására Lázár János által elrendelt vizsgálatnak. A minisztérium közleménye szerint feljelentést tesznek, és kezdeményezik a vonatkozó jogszabály módosítását, valamint a kép védetté nyilvánítását.
Mint a HVG májusban megírta, Gustav Klimt osztrák festő 6 milliárd forintra becsült értékű, Afrikai herceg című festményét az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műtárgyvédelmi hatósága korábban kiengedte az országból mint örökségvédelmi értékkel nem rendelkező műtárgyat. A hivatal egy fotó alapján döntött erről, tehát nem kérte be a képet, így nem láthatta rajta Gustav Klimt hagyatéki pecsétjét.
A vizsgálat megállapítása szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) műtárgyfelügyeleti hatóságától 2023-ban egy magánszemély kért a tulajdonában álló képre kiviteli engedélyt, az ismeretlen festő művének titulált festmény értékét 50 ezer forintban jelölve meg. A művet később 6 milliárd forintért kínálták eladásra egy nemzetközi műtárgyvásáron.
„Az ÉKM vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kérelmező valótlan adatokat adott meg a kérelemben. Valótlanul határozta meg a festmény alkotóját, címét, értékét, a jogszabályi kötelezettségtől eltérően nem jelezte, hogy a festményen a Klimt-hagyatékot jelölő bélyegző látható, valamint a kivitel célját is valótlanul jelölte meg Ausztriába költözésként, hiszen a kép később maastrichti és New York-i művészeti és régiségvásárokon bukkant fel.”
A hivatal a fotók és a kérelmező adatai alapján döntött. Csakhogy: „A kérelmező a festményről rossz minőségű, körülvágott, nem a teljes képet ábrázoló, homályos, színvilágában a valóságtól jelentősen eltérő, megtévesztő fotót csatolt, amelyről a hagyatéki bélyegzőt eltüntették.”
Holott ekkor a kérelmező már tudta, hogy a festmény a világhírű szecessziós festő munkája. „Végvári Zsófia, a Festményvizsgálati Labor vezetője a kép eredetének vizsgálatáról szóló, saját oldalán közzétett nyilatkozata alapján egy magánkérelmezőnek készült jelentésében már 2022-ben megállapította, hogy a kép valójában Gustav Klimt – a nemzetközi műkereskedelemben később Afrikai herceg címen megjelent – 1897-ben, Bécsben festett portréja” – áll a jelentésben, amely azt is felidézi, hogy „a festményvizsgáló 2022-ben beazonosította a képen a »Gustav Klimt Nachlass« feliratú bélyegzőt, amely a 2025-ös blogbejegyzésben közölt, 2022-ben készült képeken szabad szemmel is látható, olvasható, míg a 2023-ban a műtárgyfelügyeleti hatósághoz benyújtott kiviteli kérelemhez csatolt fotókon nyoma sincs. Az Építési és Közlekedési Minisztérium az ügyben védett kulturális javakkal visszaélés, hatóság félrevezetése és közokirat-hamisítás bűncselekményének gyanúja miatt feljelentést tesz a Budapesti Rendőr-főkapitányságon”.
