Első vidéki városként a pécsi önkormányzat mai közgyülésén 13 igennel és 2 tartózkodással nyilatkozatban állt ki a civil társadalom és a pécsi civil szervezetek mellett, egyúttal felszólította az Országgyűlést, hogy ne fogadja el az ellehetetlenítési törvénytervezetet, de biztosítsa a civil szervezetek szabad, átlátható és félelemmentes működésének törvényi kereteit – írja az egyik kezdeményező, az Emberség Erejével Alapítvány a Facebook-oldalán.
A közgyűlés oldalán elérhető előterjesztés szerint 2025 júniusában több pécsi civil szervezet fordult a városvezetéshez azzal a kéréssel, hogy a testület nyilvánosan fejezze ki szolidaritását a civil szervezetekkel, és nyilatkozatban foglaljon állást az Országgyűlés elé benyújtott, „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslattal kapcsolatban. Kérésük szerint a nyilatkozat deklarálná, hogy a Közgyűlés a javaslatot jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja. A kezdeményezés hangsúlyozza, hogy a törvényjavaslat elfogadása súlyos következményekkel járhat a civil szektor egészére, különösen azokra a szervezetekre, amelyek nemzetközi vagy európai uniós forrásokból működnek.
A kezdeményezéshez csatlakozó civil szervezetek: Amnesty International, Apolló Mozi, Diverz Ifjúsági Hálózat, Donátusi Baráti Kör Egyesület, Emberség Erejével Alapítvány, Élménylelő Ifjúsági Egyesület – Élmény Tár, Játszó-Tér Egyesület, Közelítő Egyesület – Pécsi Kosárközösség, Mediátor Egyesület, Misina Természet és Állatvédő Egyesület, Mosolymanó Egyesület, Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete, People First Közhasznú Egyesület – Pécs, Pécsbányai Kulturális Egyesület, Pécsi Közösségi Alapítvány, Séta a Mecsekért Civil Összefogás, Társaság a Szabadságjogokért Egyesület, Zöld-Híd Alapítvány.
Az állásfoglalás kitért arra, hogy Pécs azért tartja elfogadhatatlannak a cinikusan az átláthatóságról elnevezett törvényjavaslatot, mivel az aláássa a demokratikus közélet működését, megbélyegzi a közösségi érdekeket szolgáló szervezeteket, veszélyezteti a nemzetközi együttműködéseket, és visszaveti a társadalmi részvételt.
Egy válasz
A Magyar Posta több szintjéről származó információnk szerint a kiküldött “szavazólapok” 3-7 %-át küldték vissza az ország különböző részein.
Ez azt jelenti, hogy reálisan maximum 500 ezren “szavazhattak” papíralapon. Azt pedig maga Gulyás Gergely árulta el a kormányinfón, hogy az online kitöltött leadott “szavazatok” elenyésző arányban voltak a papíralapúakhoz képest.
Mindez egybecseng a Karmelitából származó információval, hogy a propaganda hazugságokkal szemben maximum 600 ezer lehet a összes “szavazó” száma.
Ez pedig az eddigi legalacsonyabb szám a Nemzeti Konzultációk “dicső” történetében.
És ezt is csak több hónap alatt, totális mozgósítás és több tízmilliárdos közpénz elégetése mellett “sikerült” elérniük.
Totális kudarc.