Orbán fegyveres beavatkozásra készült a Balkánon?
„Mit keresett Orbán Viktor egykori főtestőre, Hajdú János és még 70 másik TEK-s Banja Lukában a múlt héten? A hivatalos verzió szerint közös gyakorlatozásra és kiképzésre mentek a szerb szeparatista Milorad Dodik vezette Republika Srpska rendőreivel. Ez azonban csak a fedősztori volt: a valóságban készenlétben álltak arra az esetre, ha esetleg meg kellene akadályozniuk, hogy a bosnyák igazságszolgáltatás letartóztassa Dodikot szeparatizmusa miatt.”

Miért éppen Ferdinánd?

Érdekes, hogy a szerbek miért választották célpontjuknak Ferenc Ferdinándot, aki köztudottan egy centralizált monarchiát akart, nem szerette a magyarokat, és inkább a szláv népekben bízott. A trónörökösnek nem volt könnyű a természete. Ridegsége, hiúsága, bizalmatlansága, örökös rosszkedve, összeférhetetlensége folytán népszerűtlen volt a bécsi udvarban, Ferenc József császárral való rendszeresebb kapcsolat nemhogy javított volna hűvös viszonyukon, hanem tovább növelte közöttük a távolságot, amelyet azután a rangon aluli házassága körüli hosszas civakodás végleg el is mélyített.

Jugoszlávia megalakulásakor, egészen a széteséséig, Gavrilo Principre mint nemzeti hősre tekintettek, a történelemkönyvekben a délszláv egyesülés mártírjaként írták le. Szarajevóban a merénylet helyszínén márványtábla jelezte a szerb fiatal tettét, viszont a közelmúltban lejátszódó délszláv háború befejezése után, miután megalakult az önálló Bosznia és Hercegovina, Gavrlio Princip megítélése már merőben megváltozott. A szerbek továbbra is hősként tekintenek rá, míg a bosnyákok és a horvátok csak szerb terroristának tartják.

A Gräf & Stift cég 1910-ben gyártott járművéről a merénylet után különböző rémtörténetek keltek lábra, amelyek szerint valamennyi új tulajdonosa súlyos balesetet szenvedett és meg is halt.

1927-ben az amerikai Ewening Post hírlap európai tudósítója „fülest kapott”, hogy Szegeden a gépkocsival ismét balesetet szenvedett valaki, ezért a helyszínre utazott, hogy beszámoljon a történtekről. Igaz, maga sem hitte, hogy a történet igaz lenne és gyanúja beigazolódott. A legendák viszont kitartóan keringenek, mert ez a természetük.

Több esetet tartanak számon az autóval kapcsolatban a legborzalmasabb, olykor több személy halálát is okozó szerencsétlenségekről, amelyek persze a képzelet szüleményei.

100 évvel a szarajevói merénylet után, 2014 májusában megjelent egy könyv Das auto von Sarajevo címmel és ebből kiderül, hogy 1914–1944 között a jármű a bécsi Hadtörténeti Múzeumban volt látható, és egy bombatámadás során megsérült. 1957-ben felújították és ismét közszemlére tették. Ha igaz volna, hogy annyi baleset részese volt, mint ahogy a szenzációhajhász lapok állították, ma aligha láthatnánk.