Hazánk vizeinek helyzetét 8 évvel ezelőtt Varga István így összegezte:
„Végveszélyhez közelednek hazai vizeink és azok környezetének az állapota , és az ehhez kapcsolódó ágazatok, mint az
– a működő és az építés alatt lévő atomerőművek vízturbináinak hűtése,
– megerősödött az a tézis, hogy Magyarország vízben szegény országgá vált,
– alföldi területeink, a homokhátsági területek el-sivatagosodás veszélye,
– a mezőgazdasági területek alföldi, homokhátsági teljes elszikesedése, ezzel a mezőgazdasági szektorok részleges vagy teljes termelésből eredő kiesése.”
Varga István megtette azonnali javaslatát is Áder János akkori államfőnek. Íme:
„A Paks-2 atomerőmű építésével kapcsolatban a létesítésre kerülő Fajsz-Kalocsa magasságában épülő dunai híd helyett egy dunai vízlépcső, egy gátrendszer tervezése és építésének megfontolása lenne célszerű, mert:
– a gát járófelülete akár 2 x 3 sávos közút, a gát két oldalán gyalogos sétány és 2 sávos kerékpárút és darupálya kialakítása megoldja a híd szerepét a két part között,
– megoldódna a paksi atomerőmű blokkok – a régi 4 db turbina és az épülő 2db turbina – stabil hűtővíz ellátása, a duzzasztott víztározónál, a több millió m3-es víztömegnél már nem
jelentkezik a káros felmelegedés,
– a gát feletti víztározó több millió köbméter vízmennyiségével, a víz felduzzasztás hatására cca. 100-110 km északi irányban a a Duna medrében kialakuló víztározó tó gazdasági, mezőgazdasági és turisztikai hatásáról nem is beszélve.
– Közérthetőbben, a duzzasztás egy mesterségesen létrehozott, tervezett vízmagasságú „árvízi” állapotot hoz létre,
– a cca. 10-11 m magas, duzzasztott vízoszlop magasság lehetővé tenne 10-12 darab áramtermelő vízturbina beépítését, ami az év 365 napjában „ingyen termelne” áramot.
A paksi vízlépcső által termelt elektromos energia teljesítménye meghaladhatja az 1999-ben átadott ausztriai, dunai Freudenau-i vízerőmű évi 1052 gigawattóra kapacitását, ahol ezt a
kapacitást csak 6 db 150 MW-os villamos turbina termeli meg.
– megszűnne, a hatalmas több millió köbméteres víztározó víztömege miatt a veszélyes – az atomerőmű hűtővíz okozta – dunai vízfelmelegedés súlyos környezet károsító problémája,
– a dunai vízlépcső 100 – 110 km távolságban a Duna medrében és cca. a víztározó tó 100 km átmérőjében megszűnne az állandó vízhiány és megszűnne az el-sivatagosodás veszélye,
– megszűnne, korlátozódna az árvizek által okozott kár, mivel a víz kormányzással árvíz előtt a víztározókból a vizet le lehet engedni és az be tudja fogadni az árvízi hullámokat, a felesleges árvízi hullám az erőmű túlfolyóján szabadon távozhat,
– a helyes víz küszöbök beállításával helyre állhat a régió talajvíz szintje, és megszűnik a helytelenül beállított szerb-román Vaskapu-I-II vízlépcsők alacsony küszöb értékének magyarországi kitettsége.”
Végül Varga István 2018-ban írt szinopszisában megadta Áder János államfőnek a megoldást is:
„A teljes a Duna magyarországi szakaszán meg kell építeni 4 db vízlépcsőt és vízerőműveket Nagymaros, Fajsz, Adony és a szerb- magyar határnál, melyek turbinákkal felszerelve megoldanák
örökre Magyarország megújuló vízenergiával az áramellátást és az árvízi kitettségek kérdését.
Mai mérnöki becslések:
– Bős-Nagymaros…………………………………….. 300 MW
(ennek a nyereségnek fele jár MO-nak)
– Nagymaros kapacitása ……………………….cca.170 MW
– Fajsz…………………………………………………… cca. 170 MW
– Adony ……………………………………………….. cca. 170 MW
– Szerb-magyar határnál………………………. cca. 170 MW
(ennek a nyereségnek a fele jár MO-nak).”
Persze, tudjuk. Mindebből egyelőre semmi nem lett. A legfájóbb az, hogy Fajsz és Kalocsa között nem GÁT, hanem HÍD épült. Ha gátat építettek volna, a paksi atomerőmű vízellátása, és a Duna hűtése soha nem lehetne probléma.
Ausztria 12 vízlépcsőt épített a Dunán! Az az ország soha nem szárad ki, és nem is kell leállnia egyetlen erőművének sem, vízhiány miatt.
Egy igen fontos, szakmai körökben örök igazságként kezelt tételt is leírt Varga István Áder Jánosnak:
„Igen régi vízgazdálkodási alap törvény az, ha egy folyót el kezdenek gátakkal szabályozni, azt a folyó teljes szakaszán végig be kell fejezni, mert ha ezt nem teszik, akkor az ökológiai katasztrófák sorát váltja ki a vízlépcsők alatti mintegy 300-400 km szakaszán.”
Tehát, a jelenlegi helyzetben indokolt a Duna felduzzasztása Fajsz közelében. Ruszin-Szendi Romulus vezetésével a Magyar Honvédség erre alkalmas – mondja ma Varga István.
Egy válasz
Nagy nyomással zúdult, de már csak csordogál a víz – a Városgazda munkatársa elmondta, mi történt a Jézus kútjával
2026-08-04 Vásárhelyi Gabriella
A közösségi médiában hamar terjedni kezdett a napokban a hír, miszerint a miskolci Jézus kútja nevet viselő miskolci attrakció csakúgy zúdítja magából a vizet éppen akkor, amikor a leginkább szükség volna a takarékoskodásra. Kedden délelőtt a helyszínen jártunk, hogy szemügyre vegyük a szökőkutat, legnagyobb szerencsénkre pedig összetalálkoztunk a Városgazda munkatársával is, aki megosztotta velünk, mi is történt valójában.
Érkezésünkkor már nyoma sem volt a nagy nyomással zubogó víznek, a kút csapjából éppen csak csordogált az értékes kék arany. Az ÉRV Zrt. és a Városgazda munkatársai még a helyszínen tartózkodtak, a kút melletti akna fedele pedig még a lejárat mellett feküdt.
Kihasználva a kínálkozó alkalmat elbeszélgettünk a problémát orvosoló csapat egy tagjával, aki elmondta, körülbelül délelőtt fél tíz tájékán érkezett a kúthoz, és néhány perc alatt sikerült is annyit fojtania a víznyomáson, hogy az éppen elegendő legyen. Hozzátette, a felelőst nem érdemes mindenáron keresni a történtek miatt, a víz intenzív zubogása ugyanis valószínűleg egy természetes folyamat eredménye.
Elmesélte, a kutat még a nyár első hőhulláma (hőkupola jelenség) idején nyitották meg, és tekintve, hogy viszonylag sokáig zárva volt, hordalék, pók, illetve darázsfészek is helyet találhatott magának a rendszer belsejében. Úgy véli, a víz a megnyitás után egy idővel kimoshatta a részleges eltömődést, így fordulhatott elő, hogy hirtelen erősebbé vált a víznyomás.
Az, hogy mennyi víz folyt el ez idő alatt csak később, az éves elszámolás alkalmával derül majd ki, amikor a kút újra hosszabb időre befejezi működését.
A Városgazda munkatársa hozzátette, megérti a helyiek aggodalmát, azonban munkájából kifolyólag nagyobb rálátással bír a város vízkészletét érintő folyamatokra, és úgy véli, akad sokkal égetőbb probléma is ezen a téren.
Példaképp említette, Miskolc szökőkútjainak a hétvégéket követő, hétfőkkénti állapotát. Mint mondta, ilyenkor megdöbbentő dolgokkal találkoznak a takarítás során (fecskendős tű, egészségügyi termékek, ruhadarabok, élelmiszer), ezek miatt pedig a szennyezett vizet minden esetben kénytelenek leengedni, melynek köbmétere 2000 forintba kerül. Azt is elárulta, Miskolc szökőkútjait minden nap takarítják kollégáival
A Jézus kútjáról elmondta, amikor a hőség kezdetén megnyitották a vizét, az arra járók kifejezetten örültek neki. Bízik benne, most, hogy a víznyomást sikerült a megfelelő mértékben visszafojtani, a helyiek újra kedvüket lelik majd benne. Hangsúlyozta, valóban fontos, hogy a lakosság szem előtt tartsa a víz értékét és fontosságát, szerinte azonban ehhez szorosan kapcsolódik a szökőkutak tisztaságának megőrzése is.