A gördülő áramszünet lényege éppen a rotáció: ha a villamosenergia-rendszer egyensúlya más eszközökkel már nem tartható fenn, akkor előre megtervezett rend szerint, különböző fogyasztói csoportokat kapcsolnak ki egymás után. Vagyis miközben az egyik területen megszűnik az áramellátás, egy másik körzetben továbbra is működhet a szolgáltatás, majd később cserélődhet a sorrend.
A cél az, hogy a villamosenergia-termelés és a fogyasztás egyensúlya helyreálljon, és ne kelljen az egész országot egyszerre lekapcsolni.
A magyar szabályozás szerint a rotációs kikapcsolási rendet eleve úgy kell megtervezni, hogy a felhasználók különböző csoportjai eltérő időpontokban kerüljenek sorra, az egyenlő elbánás elvének figyelembevételével.
A rotációs áramszünet nem az első lépés.
A rendszer stabilizálása érdekében előbb más intézkedéseket alkalmazhatnak, és csak akkor kerülhet sor tényleges kikapcsolásokra, ha a rendelkezésre álló eszközök már nem elegendőek.
Ki kerülhet először sorra?
Az országos fogyasztást előre meghatározott csoportokra osztják, amelyekhez teljesítménykontingenseket rendelnek. A hatályos szabályozás szerint az alapvető felhasználók kivételével az országos terhelést 18, hozzávetőlegesen egyforma terhelési csoportra osztják. Ezeket lehetőség szerint a hálózat és az egyes területek határaihoz igazítják.
A rendszerben különösen fontos szerepet kapnak az úgynevezett alapvető felhasználók.
Ide olyan, a társadalom működése szempontjából nélkülözhetetlen intézmények és felhasználók tartozhatnak, amelyek alaptevékenységéhez szükséges villamos teljesítményt a rotációs kikapcsolás nem érintheti. A szabályozás szerint az RKR-t úgy kell kialakítani, hogy ezek a felhasználók az alaptevékenységükhöz nélkülözhetetlen villamos teljesítményigény mértékéig ne kerüljenek kikapcsolásra.
Ezért egy ilyen helyzetben nem lehet egyszerűen egy egész városrészt vagy egy teljes települést vaktában lekapcsolni. A hálózati rendszer felépítése, a fogyasztási adatok és a védett felhasználók elhelyezkedése is számít.
És mi lenne Miskolccal
A rotációs kikapcsolási rendet a rendszerirányító és az elosztók együttműködésével, a hálózat műszaki sajátosságai alapján alakítják ki.
Ha valaha szükség lenne az RKR alkalmazására, azt az átviteli rendszerirányító rendeli el, a tényleges kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat pedig a hálózati engedélyesek végzik el a rendszerirányító utasításai és az aktuális hálózati állapot figyelembevételével.
Meddig tarthatna egy áramszünet?
Az RKR-ben az egyes ellátási területeken legfeljebb háromórás kikapcsolási fokozatokat kell kialakítani. A rendszer célja a rotáció, vagyis hogy a szükséges korlátozásokat ne mindig ugyanazok a fogyasztók szenvedjék el.
Ez tehát nem azt jelenti, hogy egy lakásban három órán át biztosan nem lenne áram, hanem azt, hogy a kikapcsolási fokozatok tervezése során a három órát meg nem haladó időtartamú szakaszokat kell kialakítani.
A gyakorlatban a tényleges időtartam és az érintett körzetek mindig az adott válsághelyzettől és a szükséges teljesítménycsökkentés mértékétől függnének.
Mi történne a hűtővel, a fagyasztóval és az otthoni eszközökkel?
Egy rövidebb, előre tervezett áramszünet önmagában még nem jelenti azt, hogy egy család teljes háztartása egyik pillanatról a másikra tönkremegy.
A hűtő és a fagyasztó például megfelelően becsukva egy rövidebb kimaradást jellemzően átvészelhet. A legfontosabb ilyenkor az, hogy az ajtókat lehetőleg ne nyitogassuk feleslegesen.
A nagyobb problémát inkább az jelentheti, ha valaki nem készül fel: lemerült telefon, internet és mobilhálózati problémák, elektromos kapunyitó vagy lift kiesése, illetve az elektromos fűtési vagy hűtési rendszerek leállása is okozhat kellemetlenséget.
Van ok a pánikra?
Jelenleg nem az a lényeg, hogy mindenki elkezdjen gyertyát és elemet felhalmozni.
A gördülő áramszünet a magyar villamosenergia-rendszer válsághelyzetére kidolgozott egyik végső eszköz. A szabályozás szerint csak akkor kerülhet sor ilyen kikapcsolásokra, ha a válság vagy jelentős zavar más módon nem hárítható el, és akkor is csak a szükséges legkisebb mértékben és időtartamban.
A mostani helyzet azonban ismét ráirányítja a figyelmet arra, mennyire sérülékeny lehet a villamosenergia-rendszer, amikor több kedvezőtlen körülmény egyszerre jelentkezik.
A kérdés ilyenkor már nem az, hogy „miért ment el az áram?”, hanem az, hogy „hogyan tudjuk úgy fenntartani a rendszert, hogy egyáltalán ne kelljen mindenhol egyszerre lekapcsolni?”
És ha valóban eljönne a kritikus pillanat, akkor a válasz a rotációs kikapcsolási rend lehet: egyik körzetben lekapcsolják, majd visszaadják az áramot, miközben egy másik területen veszik át a korlátozást.
A cél egyszerű: inkább legyenek időszakos, tervezett kimaradások, mint hogy a villamosenergia-rendszer egyensúlya teljesen felboruljon.
12 Responses
Nyugi van! Magyar Péter jó volt matekból, fizikából.
„Kultúrmérnökök klubja (facebook)
MiklósMakai ·1͏4͏ ͏ó͏.͏ ·
Paks vs. Heller-Forgó témában én is számolgattam kicsit. Akinek van kedve olvassa el, cáfolja vagy erősítse meg, de matek legyen az alapja, az „ai megmondta” nem játszik: Tisztában vagyok vele, hogy néhányunk kivételével sokan atomfizikus-energetikus nagydoktorok, de én egy egyszerű hőtani feladatként indultam el!Azt tudjátok, hogy Paks teljes kapacitáson mennyi hulladékhőt termel óránként?Nagyon kibeb.szottul sokat!Ezt a hőt ~105.000kg/sec (105m³/másodperc) tömegáramú Dunából kivezetett vízmennyiség segítségével tudják elvonni az rendszerből úgy, hogy a dT=10°K lesz, vagyis ennyit növekszik ennek a vízmennyiségnek a hőmérséklete a be-ki pontok között.Valszeg lehetne nagyobb dT-t is kihozni, de akkor a 105m³/s visszaáramló melegvíz (38-50+°C) durván fűtené a mederben maradt ~650m³/s térfogatáramú 27°C-os vizet.Ha ezt engednék, akkor kb minden kipusztulna a folyóban pakstól lefelé, hiszen a jelenlegi vízhőmérséklet is extrém a folyó élővilágának.Nos az elhűtendő hulladék hőmennyiség kiszámításához most kellene ismerni a varázsképletet, amivel a fajhőből, a hőmérséklet megváltozásából és a tömegáramból ki is jön a hiányzó adat, amit aztán szépen át lehet számolni a vízhűtés kiváltásához szükséges, forró nyári 40-42°C-os környezeti levegő térfogatáramára.A Heller-Forgó rendszerű hűtőtornyok nem párologtatnak semmit, mert zárt rendszerben kering a szekunder hűtővíz, viszont ahhoz, hogy a hőcserélőkön keresztül a kívánt hőmennyiség el is távozzon a levegőégbe brutál légáramlást kell létrehozni.Mert ugye a hűtés hatásfoka szintén a hőcserélőn keresztüláramló hűtőközegtől, annak fajhőjétől, áramlási sebességétől és a dT hőmérséklet különbségtől függ.Szóval a duna által szolgáltatott hűtővíz 105.000[kg]×4.2[kJ/kg×°K]×10[°K] = másodpercenként, ami 4410[MJ/s] ami 4410MW teljesítmény.Ez kb 2x annyi mint amennyi villamos teljesítményként kijön az erőműből „villany” formájában.(Itt jegyzem meg, hogy a finnek ennél szerényebb hulladékhő/tengervízhő teljesítményért képesek a tenger alá hőszivattyú telepeket építeni, azért hogy Helsinkit fűtsék télen.)Szóval ~4400MW hűtési teljesítményt kellene kiváltani 0-24ben levegő hűtéssel úgy, hogy a kánikulában 40-42°C az a levegő, amit hűtésre akarnánk használni.A Heller-Forgó tornyok nem használnak ventillátorokat, hanem a „statikus” vagy kémény-huzatot hívják segítségül a hűtéshez szükséges légáramlás megvalósításához.Tehát a Q=4400MW elhűtéséhez (Q=m×c×dT); c=1005[J/kg°K]; dT=15-25[°K]; m=175 000-292 000 [kg/sec] vagy 630-1051millió [tonna/óra] légáram lenne szükséges attól függően, hogy a hőcserélő kilépő pontján a levegő 15 vagy 25°C-al lenne magasabb hőmérsékletű.Ez a levegő tömegáram kb. 155 000 és 259 000 [m³/sec] vagy kb. 559–932 millió [m³/óra] közötti gigantikus térfogatáramnak felel meg!!!Ezt a légtömegáramot csak 150-170m magasságú, a jelenlegi legnagyobb Heller-Forgó tornyokkal és azokból is 6-11db-al lehetne megvalósítani.Ez egy gigantikus projekt lenne, amit nem lehet 1-60-120 nap alatt kivitelezni és értelme sem lenne, mert a beruházás költsége ~180-330Milliárd HUF-t emésztene fel.Ennél sokkal jobb megoldás (lett volna) a Dr. Mosonyi Emil által a világ rengeteg helyén megvalósított szivattyús tározókat építeni, ezek egyrészt vízpufferként szolgálnak a jelenlegi csapadék és folyóvíz ínséges időkben, másrészt jól lehet velük managelni a többlet villamosenergiát.Szóval szerintem a hűtőtornyok építése – mint alternatív hűtési megoldás – halott gondolat, sokkal jobb lenne hosszútávú és a klímaváltozás valamint az energiaigények megváltozásának együttes hatásait is figyelembe vevő megoldást elkezdeni kidolgozni.Amúgy a max. villamos teljesítmény 2xesét kitevő nyáron és télen is rendelkezésre álló 4400MW hulladékhő hasznosítását is napirendre lehetne tűzni, mégha olyan elfeledett de múltban már bizonyított technológiákat kellene is leporolni és reaktíválni, mint pl. a Stirling-motor/generátor.Akár már ma el lehet kezdeni a munkát!Rajtam nem múlik…Béke!”
Orbán Viktor : „Magyarországról több víz távozik, mint amennyi bejön. Ez azt jelenti, hogy nekünk van feleslegünk. Azt föl tudjuk fogni”
mondta az árviz kapcsán
Addig amíg Ausztria vízlépcsőt épített addig MP „díszpintyként” önfényezve szereplési vágyainak tesz eleget pár hónapja végigjárta karmelitát ott is „csak fikázta” előző kormányt. Április 11 óta eltelt nagyjából 110 nap és még igazi kormányzás nem volt. Paks is majdnem teljesen leállt már csak 1 turbina üzemel, már gördülő áramszünetekről beszélnek hallani. Régen is volt alacsony duna vízszintje még se volt ilyen probléma. 110 nap kormányzásnak „látszik” Ja majd a közelgő 133 nap után lesz valódi kormányzás? 😀 Ha csak addig Viktor ki nem előzi valamilyen csellel visszatérve. 😉 Sokan már kérik vissza Viktort. „Kérjük vissza Dr. miniszterelnök urunkat” felkiáltással.
Ekkora baromságot is régen olvastam. Minden valóságot nélkülöző fideszes uszító hablaty, egy narancsos troll tollából a birkáknak címezve! 😀
Semmiség.A fidesz megcélozta a 2 százalékot…Kíváncsi vagyok szeptemberig még hányan hagyják ott a trógerválogatottat…:):);)
Bezzeg ha 3 hónappal ezelőtt, április 12-én éjfélkor elkezdtek volna vízlépcsőt építeni Magyar Péterék, akkor már nem is lenne Paksnál probléma! Te mekkora ökör vagy, b+!
Nem kormányzás zajlik aminek a neve „bosszú” kormányzás. 🙁
Tök jól hangzik.
Ha az ellopott milliárdok visszaszerzése és a felelősök megbüntetése bosszúkormányzás, akkor a te fejedben nagyon nagy baj van! Igenis sittre a tolvaj gazemberekkel! NEM ÚSZHATJA MEG SENKI!
Hogy mondták már Tisza fanok „árad a Tisza” komolyan még én is megkönnyeztem öröm könnyekkel. 😀 😉 Most meg mit látunk „szárad a Tisza”.
Azé’ mennyivel jobb volt a pedagögősök gördülő sztrájkja, mint a gördülő áramszünet.
Végül is gördül a tanerők felé Bütyök fizetésemelése is.