Az ukrán vezető fegyvergyártó cég, a Fire Point egyik vezetője, Denisz Stilerman szerint a Wildberriest részben azért vették célba, mert partnerségben áll az állami tulajdonú VTB bankkal, mely 5 százalékos részesedést szerzett a Wildberries pénzintézetében. Sőt, a cég jelentős adósa a VTB banknak; így a raktárak megsemmisülése annak veszteségeit növeli, és akár állami mentőcsomagot is szükségessé tehet közpénzből, ami a katonai kiadásoktól vonna el forrásokat. A Kreml elismerte, hogy a kormány végső soron rákényszerülhet a Wildberries pénzügyi kisegítésére – a cég az ukrán támadások nyomán raktárkapacitása mintegy 10 százalékát és óriási mennyiségű árukészletet veszített –, bár hangsúlyozta, hogy erről még nem született döntés.
A Data Insight becslése szerint a Wildberries eladói 215–280 milliárd rubelnyi (850–1100 milliárd forint) árut veszíthettek a támadásokban, akár több százezer vállalkozót is érintve. A cég eddig nagyvonalúan több mint 40 millió rubelt fizetett ki a károsultaknak, ami a becsült kár nagyjából ötezred része. A Wildberriesre azért is neheztelnek a károsultak, mert a cég még július 7-én, tizenegy nappal az első csapás előtt beírta a felhasználási feltételeibe, hogy a dróntámadás vis maiornak számít, amiért jogilag nem felel. Kim később hozzátette, ez a kikötés akár benne van a szerződésben, akár nincs, a jogszabályok alapján a veszteségekért nem jár kártérítés. A jelképes kifizetések így nem kártérítések, hanem PR-gesztusok: a felelősséget a cég elhárítja, a jóindulat látszatát fenntartja, az érdemi mentőövet pedig – ahogy Kim is utalt rá, miszerint „segíteni önöknek csak mi és az állam tudunk” – diszkréten az orosz államra hagyja.
Miközben a platformot használó orosz vállalkozók az elmúlt héten elárasztották a közösségi médiát a panaszaikkal, miszerint a Wildberries gyakorlatilag magukra hagyta őket a hatalmas veszteségekkel, a helyzet már azzal fenyeget, hogy kisvállalkozások ezrei mehetnek csődbe. A nemzetközi sajtó egyöntetűen ki is emeli, hogy a Wildberries elleni támadások egyik célja épp az, hogy a háborút a hétköznapi, addig érintetlen középosztályhoz is elvigye: vevői oldalon ott a csomag, ami már nem fut be, a kereskedői oldalon a kár, amit senki sem térít meg.
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Partnerek
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
