Miskolc. A Csengey-Uitz utcák találkozásában nyíló új művészeti központ 71 betonoszlopból álló kerítésének a kifestésében közel 40 alkotó vesz majd részt, a Munkácsy-díjas komoly egyetemi tanároktól a fiatal pályakezdőkig

A zene és a képzőművészet kapcsolódási pontjait, a művészeti ágak közötti átjárókat nyitja meg a Hangszínhely fesztivál, amelyet első alkalommal rendeznek Miskolc belvárosára koncentrálva augusztus 26-27-én.

A „Színekre hangolva, hangokra színezve” jelmondattal debütáló rendezvény koncertjeit kísérő kiállításokon a zenéhez kapcsolódó műalkotások lesznek láthatóak, köztük a fellépő képzőművész-zenészek munkái. Nagy T. Katalin művészettörténész a Hangszínhely legfőbb célkitűzéséről úgy fogalmazott: azt szeretnék elérni, hogy akihez a zene áll közelebb, azokat a hangok és dalok vigyék közelebb a vizuális műfajokhoz, festményekhez, szobrokhoz, installációkhoz, akiket pedig a képzőművészet érdekel jobban, azokat elvezesse a zenéhez.

Nagy T. Katalin művészettörténész
Forrás: Kiss Annamarie

A zene és a vizuális művészetek kapcsolata, egymást ösztönző hatása vitathatatlan. Számos képzőművészt inspirál a zene, ami a zenészek, a hangszerek képi ábrázolásától egészen a hangok és a színek megfeleltetésének a kutatásáig terjed. A Hangszínhely ennek a két művészeti területnek a kapcsolódási pontjaira szeretné felhívni a figyelmet, bemutatva az egymástól eltérő zenei stílusok képviselőit, akik mindannyian valamilyen módon kapcsolódnak a vizuális művészet egy-egy ágához.

„Rengeteg közös dolgot találni a zenében és a képzőművészetben. Beszélhetünk zenei és képi struktúráról, a hang és szín ritmusáról, és van egy szókincsünk, amit használni tudunk akkor is, amikor zenéről, és akkor is, amikor képzőművészeti alkotásról beszélünk. A nyelv próbálja a két megfoghatatlan művészetet leírni, és pont az az érdekes ebben, hogy hasonló szavakkal próbáljuk megközelíteni a két műfajt. A mindennapi emberhez viszont a képzőművészetet nehezebb eljuttatni, ha nincs fesztivál, nincs egy sűrített program, ahol rövid idő alatt sok impulzus éri” – fogalmazta meg a Hangszínhely Miskolc program indíttatását Nagy T. Katalin, aki szerint a művészetközvetítésnek ez a formája hatásosabb, mint a szigorúan vett múzeumi közeg.

A debütáló fesztivál zenei programjában olyan együttesek koncertjei szerepelnek, amelyekben egy vagy több képzőművész, vagy az egész formáció vizuális művészetekkel foglalkozó alkotókból áll.

„A Balkán Fanatikot sokan ismerik, de kevesen tudják, hogy a zenekar egyik tagja, Yorgos kiállító képzőművész. Az improvizációs fúziós dzsesszet és kísérleti zenét egyaránt játszó Wahorn András avantgárd festőművész, grafikus. A mesedalairól ismert Ruttkai Bori autodidakta vizuális művész. A Mayberian Sanskülotts pedig a nyolcvanas évek magyar undergoundját idézi” – említett néhány példát a fellépők közül.

A komolyzenét Kígyós Sándor 1975-ben készült Harangszobra, illetve az azon profi zenészek tolmácsolásában felhangzó művek jelentik majd. Maga az alkotás magyar művészettörténeti kuriózum, hiszen az első eset volt, amikor egy szobrász „behangolta” a művét. Ugyancsak a klasszikus vonalat képviselik a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnázium ütősei, akik a nyitónapon játszanak majd.

A fesztiválhoz kapcsolódóan nyílik meg a Miskolci Galéria és Művészetek Háza tereiben a Hangszín című kiállítás, amelynek Nagy T. Katalin a kurátora. A tárlaton lesznek régi, klasszikus művek, amelyekben a művészek a zenét tárgyként idézték meg, míg a kortárs felé hajló absztraktban már a művészetek közötti mélyebb kapcsolatokra igyekeztek rávilágítani a kiállító alkotók. Bár a mostani tárlaton is rengeteg alkotás kap helyet, képzőművészeti oldalról még évekre való tárgy van, így a fesztivál folytatásának erről az oldalról nincs akadálya.

„Egy ilyen művészeti fesztivál csak egy réteget tud közelebbről megszólítani, de szeretnénk a határokat tágítani és olyan tartalmakkal megtölteni, ami nem a szigorú múzeumi színvonalat képviseli, ami a nagyközönség számára kissé ijesztő lehet. Ezért sok olyan játékos program lesz, ami a képzőművészet személyes oldalát mutatja meg, és amiben a közönség is részt tud majd venni.”

A folytatás ígéretét hordozza egy művészeti akció is: a Csengey-Uitz utcák találkozásában nyíló új művészeti központ 71 betonoszlopból álló kerítésének a kifestésében közel 40 alkotó vesz majd részt, a Munkácsy-díjas komoly egyetemi tanároktól a fiatal pályakezdőkig. Idén nem lesz valamennyi oszlop kifestve, tudtuk meg, így a befejezése a következő fesztiválra maradhat.