A fejlesztés a debreceni, a békéscsabai, a kecskeméti, a hévíz-balatoni és a győr-péri légibázist érintené

Országszerte 18 vidéki reptér megújítása szerepel a kormányzat repülőtér-fejlesztési programjában.

Ha ez a szám végleges marad, akkor a fővároson kívüli minden hetedik repülőtér valamilyen célú korszerűsítésére jut forrás. Magyarországon 119 repteret tartanak nyilván.

 

A stratégia előkészítési fázisban van, az egyes fejlesztési besorolások még módosulhatnak a konkrét üzleti tervek és a megvalósíthatósági tanulmányok megállapításai alapján. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára egy, a napokban közzétett online előadásában ismertette, hogy a beruházások alapvetően négy koncepció szerint zajlanának.

A komplex fejlesztés a debreceni, a békéscsabai, a kecskeméti, a hévíz-balatoni és a győr-péri légibázist érintené.

 

Ezeket minősítették eddig a programban a személy- és az áruforgalom szempontjából egyaránt stratégiai jelentőségűnek. Teljes üzletirepülőtér-fejlesztés a miskolci, a börgöndi, a szegedi és a pécsi (Pécs-Pogány) légikikötőben mehet végbe. Ezt egészíti ki egy korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztés (Nyíregyháza, Eger, Esztergom, Kaposújlak, Szombathely), valamint további sportcélú és egyéb üzleti fejlesztések (Tótvázsony, Kiskunlacháza, Őcsény, Bátonyterenye).

A terv végrehajtása egy elvi és egy konkrét cél figyelembevételével folyik:

• az előbbi, hogy a hazai gazdasági tevékenységet pénzügyi és környezeti szempontból is fenntarthatóan működtetett légi közlekedési infrastruktúra szolgálja ki,

• az utóbbi pedig, hogy lehetővé váljon Magyarország összes megyeszékhelyéről 45 perc utazási idő alatt elérni repülőtéri kapcsolatot üzleti utak esetén.

Ennek kialakításában fontos szerep jut a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM), amely meghatározza a teljes és a korlátozott üzletirepülőtér-fejlesztések koncepcióját. A KKM parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese tavaly nyáron beszélt arról, hogy a kormány szeretné, ha minden nagyobb város elérhető lenne legalább kisrepülőgéppel, ami Nyugat-Európában már mindennapos, és összefüggésben van a beruházásösztönzéssel.

Magyar Levente akkor azt kérte a megyei jogú városok polgármestereitől, hogy készítsenek repülőtér-fejlesztési terveket, vagy a már meglévőket adják át a minisztériumnak.

 

Azóta a Hévíz-Balaton Airport újra állami tulajdonba került, és a kormány jelezte, hogy kész 51 százalékos tulajdoni részt szerezni a debreceni repülőteret üzemeltető cégben, ha a debreceni önkormányzat és a Debreceni Vagyonkezelő kinyilvánítja eladási szándékát.