Olajfoltok a tapolcai csónakázó tavon. Nem elég, hogy orv- horgászok tizedelik a halállományt most olajfoltok szennyezik a tapolcai csónakázó- tó vizét. Vajon honnan kerülhetett a tóba? A fotó a facebook-on egy hozzászólásban jelent meg Vozár Ferencné készítette ma, egy teknősbéka teteme. Tegnap késő délután én is tapasztaltam az olajfoltokat de kárát még nem láttam, de félő, hogy tovább rosszabbodik a helyzet.
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
azt nem értem, hogy miért nem szerelnek fel kamerákat.
Tiszta tér kamerákat. Mint a cementgyárban.
Ződzsuzsika még nem nyilatkozott?
A cementgyárista buzi már ott is olajat öntött a tűzre?
Tanulj Tinó! Még zöld is lehetsz a közmeghallgatáson 😁😂🤣😀
„A kútmérgezés egy érvelési hiba, az argumentum ad hominem (személyeskedés) egyik fajtája. Lényege, hogy az egyik fél még azelőtt megpróbálja megkérdőjelezni a másik hitelességét, hogy az szóhoz jutna. A kifejezést John Henry Newman használta először Apologia pro vita sua című írásában, egy kortársának azon vádjára reagálva, hogy a katolikus papok számára vannak az igazságnál fontosabb szempontok, ezért nem szabad adni a szavukra.
A kútmérgezés gyakori formája a politikai és közéleti vitákban, amikor valaki azt próbálja elhitetni a hallgatósággal, hogy aki vitába száll a véleményével, az szükségszerűen valami hátsó szándékkal teszi – a „másik oldal” vagy valamilyen lobbi vagy érdekcsoport zsoldjában áll, és célja az emberek félrevezetése. Ha a kútmérgező sikerrel jár, a hallgatóság az ellenérveket nem érvnek, hanem manipulációs kísérletnek látja, és igazságtartalmuk mérlegelése nélkül elutasítja. Megfelelő légkörben a kútmérgezés azt is eredményezheti, hogy az ellenérveket meg sem fogalmazzák, mert senki nem akarja magára venni a kútmérgező gyanúsításait.
Más ad hominem érvelési hibákhoz hasonlóan a kútmérgezés sem szükségszerűen minden esetben hiba: ha egy adott álláspont nem logikus érvelésre, hanem tekintélyérvekre épít, akkor a tekintély megkérdőjelezése jogos lehet. Ilyen például rámutatni arra, hogy egy gyógyszer hatásvizsgálatát végző tudóscsoport tagjai a gyógyszert gyártó cég alkalmazottai közül kerültek ki. A kútmérgezés azonban más ad hominemekkel ellentétben még az ellenvélemény elhangzása előtt történik, így a használója nem tudhatja, hogy észérveket vagy tekintélyérveket próbál ellehetetleníteni.”
Talán alakszainak kellene,tudod már az ilyen ügyek is alá tartoznak.Mondjuk ahhoz először tudnia kellene a tősgyökereseteknek hogy hol van a csónakázó tó
A SZOCIALISTÁK EGYIK ERŐS EMBERE, BARTHA GYÖRGY NAGYJÁBÓL ANNYIT KERES HAVONTA, MINT EGY ÁLLAMTITKÁR. A MISKOLC HOLDINGNÁL IGAZGATÓI KOORDINÁTORKÉNT DOLGOZIK HAVI FÉLMILLIÓÉRT, EMELLETT PÉNZT KAP A KÉPVISELŐI MUNKÁJÁÉRT ÉS KÉT BIZOTTSÁGBAN BETÖLTÖTT TAGSÁGÁÉRT, ÉS AHOGY EMLÍTETTÜK, MÁR AZ ÖSSZEOMLÁS SZÉLÉN ÁLLÓ MVK ZRT. KASSZÁJÁBÓL IS JÁR NEKI A HAVI APANÁZS.
Bartha György közterhekkel együtt több mint egymillió forintjába kerül a miskolciaknak
Ezért van olaj a csónakázótóban Ákoska?
Érdekes hogy először a tó üzemeltetőjét miért nem kérdezték meg, ha meg igen, akkor hol a válasz??