Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás katasztrófabiztosítási rendszer bevezetését tenné szükségessé. Ilyen a világ harminc országában működik már, bevezetését pedig a hazai szakemberek is évek óta szorgalmazzák – írja a Napi Gazdaság.

Asztalos László, a biztosításfelügyelet korábbi vezetője elmondta: nem mindegy, hogy a kockázatok viselése az adók, járulékok, illetékek “szétterítéséből” vagy ösztönző-kikényszerítő biztosítási konstrukciókból származik

. A világszerte működő 32 rendszer többsége “üzleti” modell, de több országban az úgynevezett szociális rendszert is alkalmazzák. Utóbbiban az állam szerepe a meghatározó, de minden ingatlan tulajdonosának minimális biztosítási díjat kell fizetnie – Asztalos szerint ez az összeg Magyarországon évi 2400 forint lenne -, amit automatikusan vonnának le az illető járandóságából. Ennek ellentételezéseként minden ingatlan biztosítva lenne, az ártérben levők maximum ötmillió forint erejéig. A befizetésekből származó évi hétmilliárd forintot az állam harmincszázalékos garanciával egészítené ki, annak lehívására azonban csak a viszontbiztosítások igénybevétele után kerülhetne sor. A rendszert további, önkéntes biztosítások egészítenék ki, ezek szolgálnának a nagyobb értékű ingatlanok kárának fedezésére. A tisztán üzleti modell döntően önkéntes biztosításokra épül, ám évi tizenkétezer forintért tizenötmilliós értékhatárig nyújtana fedezetet az ingatlanokat ért károkra. Az állam itt is vállalhatna garanciát, mégpedig a másik modellel egyező mértékben. A két modell közül sürgősen választani kellene, hiszen a jelenlegi állapot az állam szinte korlátlan felelősségére épít, így a természeti károk bekövetkeztekor mindenki az államtól vár segítséget – írja a Napi Gazdaság