Az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét Mezőkeresztes, ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal csak az önkormányzat élhet – írja a hvg.

A közel 3,5 ezer lakosú Mezőkeresztes önkormányzata már a helyi önazonosság védelméről szóló törvény július 1-jei hatályba lépése előtt megalkotta a saját rendeletét. Pedig a minisztérium csak kedden bocsátotta társadalmi vitára a törvényhez kapcsolódó rendelet tervezetét.

A lap szerint a sietség a népszámlálási adatok alapján nem tűnik indokoltnak, a település az elmúlt 20 évben elveszítette lakosságának közel 14 százalékát, 2001 és 2022 között a lélekszám 4129-ről 3565 főre csökkent.

Az önkormányzat képviselő-testülete a bevezetőben azt írta „támogatja a helyben élők boldogulását, különös tekintettel azokra, akik a településhez kötődnek, itt élnek, dolgoznak vagy családi kapcsolatokkal bírnak”, a rendelet célja pedig „Mezőkeresztes helyi önazonosságának, hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzése, valamint a betelepülés olyan szabályozása, amely biztosítja a közösség kohézióját és identitásának fenntarthatóságát”.

A dologi jogvédelmi eszközként bevezetett elővásárlási jogra azért van szükség a testület szerint, hogy támogassa és előmozdítsa a helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények rendszeres megtartását, a helyi névhasználatot (pl. utca- és intézményelnevezésekben), a helyi értéktár kialakítását és fenntartását, a település történetének feldolgozását és oktatását, valamint a helyi közösségi szimbólumok (zászló, címer) használatát és védelmét.

A hvg azt írja, az elővásárlás konkrét céljai közé tartozik

• a közösségi célok biztosítása,
• a közösségi értékek megőrzése,
• a spekulatív célú ingatlanfelvásárlás visszaszorítása,
• és a város népességmegtartó képességének növelése.

Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlásáról minden esetben egyedi eljárásban dönt majd. A vevő a törvényben meghatározott feltételek mentén élvez mentességet, így például akkor, ha él hozzátartozója a településen, vagy ha lakáscélú állami támogatással, tehát például csokkal vásárolná az ingatlant.

A lap írja azt is, hogy 2016-ban a független polgármester Majoros János azzal került be a hírekbe, hogy a helyi lapban cigányellenes nyílt levelet tett közzé „Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését” címmel. Ebben azt szorgalmazta, hogy a településen lévő ingatlanokat „rendszeres keresettel rendelkező, megtakarításokra és akár vállalkozások beindítására képes magánszemélyeknek, cégeknek kell eladni”. Emellett arra kérte a településen élőket,„ha tehetik, akár csak CSOK (szocpol) megigénylésének lehetőségét is felvető, más településről érkező roma nemzetiségű lakosok felé ne értékesítsék ingatlanjaikat”.A cikkért az Egyenlő Bánásmód Hatóság 100 ezer forint megfizetésére kötelezte a polgármestert, mert „a cikkben megfogalmazottakkal Majoros zaklatást valósított meg a roma nemzetiséghez tartozó személyekkel szemben, és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét”.