| Volt egyszer egy egyetem. Komoly, mérnöki szakokkal. Aztán elkezdték „fejleszteni”, ami újabb és újabb ruhatár szakok indításában realizálódott. Elvégre egy orvosi fakultáshoz rengeteg szakember és felszerelés szükségeltetik, de pl. egy politológus képzés ehhez képest fillérekből megvalósítható, kiáll egy fickó a katedrára akár párszáz ember elé, hülyeségeket mond, amik akár már másnap megdőlnek, de ez a kutyát sem érdekli. És az egyetem lesüllyedt főiskolai szintre, annak is az aljára. Természetesen az állomány is igazodott a szinthez. Akadt még olyan is, aki pénzért árulta a jegyeket, amit a közvetlen főnöke félrenézéssel „jutalmazott”, pedig a fél főiskolává fejlesztett egyetem tudott róla, de vérig volt sértve, amikor megjelent a rendőrség házkutatást tartani. A katedra aztán átváltozott 3 évvé nehéz vasban. Voltak aztán professzoroknak kinevezett lények, az egyiket Budapesten kiröhögték a téveszméi miatt (a világ 5000 éves, stb.), de ebben az intézményben informatikai zseninek lett kikiáltva, volt aztán egy szuper páros, aki sorra üldözte el az egyikük gyermekének konkurrenciát jelentő értelmes munkatársakat, de az elüldözöttek szellemi termékéből azért elmentek konferenciázni külföldre, és minő csoda, az egyetem vezetése megvédte a plágiumgyanús eseteket. Naná, ezek közt volt olyan is, aki keresztbe akart tenni a PhD értekezésemnek, ezért akadémikus bírálót jelölt ki, és mikor az pozitív bírálatot adott, megpróbálta rávenni, hogy inkább kaszáljon el. Ilyen emberekről még utcát is elneveznek egy mélyre süllyedt városban. Akadt olyan tanszékvezető is, akit naponta molesztáltak, mert egy sunyi kis fickó fúrta a kar vezetőjénél, végül megroppant a folyamatos nyomás alatt, és végzetes lépésre szánta el magát. Nekem ekkor telt be a pohár, és a V****-V****-stb. korszakot már nem kívántam megízlelni. Azóta minden egyes nap újabb és újabb történések erősítenek meg abban, hogy milyen jó döntés volt bviztonságos távolságba kerülni ettől a hajdan jobb napokat megélt intézménytől. A lábamat sem tettem be, pláne nem adnék nem egyetlen órát, de egyetlen percet sem az időmból sem ingyen, sem 2,1 millió forintért. Mert amikorspórolni kellett (állítólag), akkor 80.000 forintos fizetésből nyomorgó takarítónőket raktak utcára. És ez még csak a jéghegy csúcsa.A nap kommentjeFotó: A Miskolci Egyetemen. Archív |

6 Responses
És akkor még mesélhetnénk Viktóriákról meg Katalinokról, akik hiába támogattak azóta megbukott rektorokat, valahogy még mindig háborítatlanul építgethetik a kis bizniszuket az egyetemen – persze szigorúan a többiek rovására…
Vagy akár a (már régóta habilitált) docensről, aki hiába teljesítette már kábé duplán a professzori követelményeket, és szolgálta évtizedeken át a karát hol intézetigazgatóként, hol dékánhelyettesként, hol dékánként, de mivel (finoman szólva) nem simult bele a NER-be, kormányváltásig nem is reménykedhet a professzori kinevezésben. Miközben a tudományterülete fiatal kolléginája lényegesen kisebb tudományos teljesítményel (de nem kis NER-es hátszéllel) röppent fel a professzori szintre, meg aztán még magasabbra…
Ki ez a ner lovagina?
„Két bites kimenetek
vörös kormány ,vörös város = szopacs
narancs kormány, vörös város = szopacs
narancs kormány, narancs város =szopacs
vörös kormány, narancs város = szopacs
Lehet, hogy a miskolci elitben van a hiba?
Hajrá Debrecen!
Hajrá Szeged!”
Köszönjük Bandi!Ezt nyomja a miskolci fidesz 2010 óta….Meg is van az eredménye harcos…
Na ez érdekes? Ki ez a Viktória es ki ez a Katalin? Undorító, ami az egyetemen megy. Micsoda erkölcsi pöcegödör, itt lenne az ideje, hogy a sok élősködöt, onnan is lerázzák, egy kormányváltás esetén!!