2,5 milliárd forint lett a Debrecen International Airport vesztesége, amelyben egyébként kisebbségi tulajdonosként benne maradt a debreceni ingatlanfejlesztő cégcsoport, a Xanga is.
Nagy az igyekezet, hogy Ferihegy mellett még legalább két reptér működjön Magyarországon
Egybecseng a magyar piacon szédületes ütemben terjeszkedő lengyel utazási iroda, az Itaka Hungary Kft. és az Orbán-kormány törekvése: szeretnék kihasználni a hévízi repülőtérben rejlő lehetőségeket. Közben folyik a küzdelem a debreceni légikikötőért is.

Az Itaka közvetlen charterjáratot indít a törökországi Antalyába a Hévíz-Balaton Airportról, amellyel az a céljuk, hogy a nyugat-magyarországi régiónak egy közelebbi alternatívát nyújtsanak a repülős utazásokra.
A lengyel tulajdonú vállalat 2022-ben lépett a magyar piacra, és 16,3 milliárd forintos árbevételével már két év múlva a negyedik legnagyobb utazási iroda lett az OTP Travel, az IBUSZ és a Kartago Tours után.
A konkurenciái ugyanakkor bírálták az Itakát az agresszív árazási politikája miatt, sőt az Unitravel egyenesen az Itakát hibáztatta a fizetésképtelensége miatt. Az biztos, hogy a lengyel tulajdonos és magyarországi ügyvezetője, Vitautas Kaikaris kockázatokat is vállalt, hiszen a cég 2024-ben már 1,8 milliárd forint veszteséget halmozott fel.
Egyre több az információ, és egyre nehezebb eligazodni közöttük.
Mi a HVG-nél hiszünk abban, hogy a hiteles, ellenőrzött tájékoztatásnak most különösen nagy szerepe van.
Támogasd a HVG-t a 12 vállalás megvalósításában
Most mindenesetre éppen azt a regionális repülőteret igyekszik kihasználni, amellyel a kormánynak is régóta vannak tervei, csak a forgalom – különösen a szankcionált oroszok elmaradása miatt – nem ideális. A Hévíz-Balaton Airport Kft., illetve az általa használt sármelléki repülőtér az elmúlt években is több milliárd forint állami támogatást kapott az infrastruktúra fejlesztésére, és bár a vállalatnak kiegyensúlyozott a gazdálkodása, de az utolsó lezárt évben, 2024-ben is csak félmilliárd forint volt az árbevétele.
A kormány éppen januártól helyezte át a légiforgalmi céget – a cívisváros légikikötőjét üzemeltető Debrecen International Airport Kft.-vel egyetemben – a Corvinus Befektetési Zrt. vagyonkezelésébe. Márpedig ez a vállalat olyankor szokott belépni a képbe, amikor az állam értékesíteni akarja valamely érdekeltségét. Az értékesítés pedig annál sikeresebb lehet, minél nagyobb forgalmat tudnak kimutatni a reptéren.
Ezzel együtt Debrecenben az első hírek felröppenésekor sietve cáfolták, hogy a kormánydöntés a debreceni reptér értékesítéséről szólna. Mint a dehir.hu megírta, az állam a szükséges fejlesztések támogatása miatt szállt be a cégbe 2022-ben.
A debreceni reptéren a legnagyobb fejlesztés, amelynek már a tervezése is folyik, az új futópálya építése. Az állam legutóbb a visszavásárlás évében, 2022-ben döntött egy 3 milliárd forintos támogatásról.
Tavaly a Wizz Air ugyanakkor törölte több debreceni járatát is, ami fokozhatta a veszteségeket, igaz, tavasztól néhányat újraindít. 2024-ben 2,3 milliárd forintos árbevétel mellett 2,5 milliárd forint lett a Debrecen International Airport vesztesége, amelyben egyébként kisebbségi tulajdonosként benne maradt a debreceni ingatlanfejlesztő cégcsoport, a Xanga is.
A hévízi repülőtér portálján jeleneg áprilistól augusztusig látható néhány menetrend szerinti járat. A német SundAir Drezdát, a török Tailwind Airlines pedig Antalyát köti össze a Balatonhoz közeli fürdővárossal. A debreceni repülőtér jelenleg is napi rendszerességgel fogad és indít gépeket, a Lufthansa Münchennel, a WizzAir Londonnal teremti meg a közvetlen légi kapcsolatot.

Egy válasz
Na, a repülőbuzi maszturbálhat a hülyeségére megint