Zsidók, görögök, magyarok. Néha összeverekedtek
A miskolci zsidóság
Borsod megyében először Csabán, Szentpéteren, Kazincon és Emődön jelent meg a zsidóság, elsősorban kisiparosok és házaló kereskedők formájában. Városunkban ez a XVIII. század közepére tehető. 1744-ben 12, 1775-ben pedig már 23 család élt Miskolcon, ahol rabbijuk és két tanáruk is volt. Ezek a családok Galícia, Morva-Szilézia és Németország környékéről vándoroltak erre a vidékre.
Miskolcon ekkor a gazdasági élet egy másik kisebbség kezében összpontosult, a görög-aromán kereskedők kezében. A zsidók és görögök között szinte azonnal erős rivalizálás kezdődött, nem volt hiány konfliktusokban, melyek sok esetben tettlegességig is elfajultak.
A magyar lakosság sem nézte mindig jó szemmel a zsidó kereskedők térnyerését – ahogy a görögökét sem –, így konfliktus velük is adódott, elsősorban azért, amiért már Hegyalján is összetűzésbe kerültek a helyiekkel: a borkereskedés miatt.
Ennek ellenére a XIX. század elején már jelentős kisebbséget alkottak városunkban, bár a görög kereskedők fölénye ekkor még megkérdőjelezhetetlen volt.
Érdekesség, hogy a céhek 1872-ben történt megszüntetése után az országban elsőként alakult ipartestületté a miskolci zsidó céh. Már ’72-ben létrejött. A céhek megszüntetése rendkívül módon kedvezett a zsidó iparosoknak, a szabad verseny jótékony hatást ért el számukra.
Ebben az időszakban ugrásszerűen megnőtt a miskolci zsidóság létszáma. Rengetegen települtek be, nagy potenciált láttak a városban.
„A miskolci zsidóság szülőhely szerinti megoszlása 1880-ban:
Miskolc: 55%
Borsod: 11%
Szomszédos megyék: 19%
Távolabb: 7%
Külföld: 2%
Ismeretlen: 5%
Összesen: 100%
Zsidó lakosság összlétszáma: 5 978 fő (Római katolikus: 7 927 fő, görög katolikus: 408 fő, református: 7 951 fő, evangélikus: 1 806 fő, görög keleti: 92 fő, zsidó: 5 978 fő -> összesen: 24 262 fő)”
Miskolc kereskedői 1828-ban, akiknek 100 forint fölött volt éves jövedelme:
Schwarcz Salamon (kereskedő) jövedelme: 100 Ft.
Izsák Lőrinc (pénzváltó, szőlőbirtokos, házbérletek) jövedelme: 100 Ft.
Sármán Salamon (pénzváltó, szőlőbirtokos, állattartó) jövedelme: 120 Ft.
Stern Jákob (kereskedő) jövedelme: 150 Ft.
Bródi Károly (pénzváltó) jövedelme: 150 Ft.
Zukkermandl János (bankár) jövedelme: 160 Ft.
Ernszt Salamon (bankár) jövedelme: 180 Ft.
Bródi Farkas (bankár) jövedelme: 400 Ft.”
(Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája – a kezdetektől a vészkorszakig, 33-34.)
A hitközség iratai egyébként 1764-től vannak meg, első rabbiját Mandl Izraelnek hívták.
„A miskolci születésű Bródy Farkas (Binjamin Wolf Bródy – 1770-1841) több mint három évtizeden át volt a hitközség elnöke. Hús- és állatbőr-kereskedőként a legvagyonosabb zsidók egyike volt a városban, de mindezek előtt nagyon vallásos ember hírében állott. Kétségkívüli tény, hogy a hitközség történelmének legérdekesebb alakja volt.”
(Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája – a kezdetektől a vészkorszakig, 44-45.)
A városban a régi zsinagóga az 1843-as nagy tűzvészben jelentős károkat szenvedett. 1861-ben határozták el új, minden igényt kielégítő zsinagóga építését. Ludwig Förster tervei szerint épült, aki többek között a Dohány utcai zsinagógát is tervezte. 1863-ban avatták fel az új épületet. Nem sokkal később az ortodox hívek távoztak a gyülekezetből, a sátoraljaújhelyi ortodox rabbigyűlésen pedig ki is átkozták a miskolci rabbit és hitközségét. Később kibékült a két gyülekezet, majd ismét összevesztek és az ortodoxok külön imaegyesületet alapítottak.
Az 1878-as nagy miskolci árvíz a zsidóság körében is óriási emberáldozatokkal járt.
A századforduló után városunkban tetőpontját járta a zsidó dominancia. A főutcán majd’ minden második épület az ő tulajdonukban volt, nagyon sokat ők is építettek, amellyel városunk értékeit gazdagították. A gazdasági életet irányították, és a város vezető testületében is jelentős számban képviseltették magukat.
„A város lakossága 1920-ban 56 982 fő volt, 1930-ban 61 559 fő, 1941-ben pedig, 77 361 fő. A zsidóság száma ugyanezekben az években a következőképpen alakult: 1920-ban 11 300 fő 1930-ban 10 862 fő 1941-ben 10 428 fő.”
(Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája – a kezdetektől a vészkorszakig, 103.)
Kadima néven zsidó cserkészcsapat alakult, melynek vezetője Baneth Elemér volt. Cionista egyesületek alakultak, egy sportklub: Előre SC néven, az egyesületnek labdarúgás, ping-pong és tenisz szakosztálya volt.
Az 1920-as évekig a zsidók társadalmi, politikai és vallási asszimilálódása folyamatos volt. A városi polgárságba minden gond nélkül illeszkedtek be, jelentős konfliktusok nem történtek.
(Reiman Zoltán miskolci lokálpatrióta)
Kép: A Palóczy utcai régi zsinagóga a második világháború alatt találatot kapott. 1963-ban elbontották. Forrás: boon.hu.
8 Responses
A csabai pedofil fotelnácit most a guta kerülgeti, hogy ilyen cikk jelent meg az északhírnökön.
Cionista platformon nem nagy ügy,ha cionista tartalom jelenik meg.Majd ha a Kurucinfón olvasunk hasonlót,akkor már rá fogunk izgulni.
Wass Albert: Patkányok Honfoglalása
Wass Albert egyik legmegrázóbb és legaktuálisabb műve a Patkányok honfoglalása.
Ez az írás nem csupán irodalom, hanem kemény figyelmeztetés: egy allegória a társadalmak belső pusztulásáról, az értékek elvesztéséről és arról, mi történik, amikor a rombolás csendben, belülről indul el.
A történet kérdései ma is fájdalmasan érvényesek:
Kié a haza?
Mi történik, ha közönyből mindent eltűrünk?
És mikor vesszük észre, hogy már késő?
Ebben a videóban bemutatjuk a mű üzenetét, szimbolikáját és azt, miért próbálták – és próbálják ma is – elhallgattatni Wass Albert gondolatait.
Ez nem könnyű tartalom. Ez tükör. És a tükör sokaknak kényelmetlen.
https://www.youtube.com/watch?v=Srw4t0WQv6A
Kit érdekel a vén háborús bűnös náciszar hazudozó?
„1863-ban avatták fel az új épületet. Nem sokkal később az ortodox hívek távoztak a gyülekezetből, a sátoraljaújhelyi ortodox rabbigyűlésen pedig ki is átkozták a miskolci rabbit és hitközségét.”
Na , ez a szép, amikor „egymást ölitek”!Tíz forintért akár a saját ősötöket is megbxxxstok .
a saját ősötöket is …
pff miért adsz ilyen magas labdát alkesz?
ugyanis ismerős a történet, valahol felcsút tájékán történt az eset, hogy kapott -e érte zsebpénzt, és hogy tíz forintot, ki tudja?
Szerencse, hogy a tárgyalt időszakokban Diósgyőr még önálló település volt.Ott nem tudott elszaporodni ez a parazita réteg.Régi szép idők!
Megint bátorra ittad magad csabavezér úti nácifattyú?Nem láttalak a hősök terén összefosott?Mi történt ?Megint összeszartad magad Zotyó?