Egy újabb rejtélyes hátterű, valószínűleg Oroszországhoz köthető tankhajót támadtak meg az ukránok a Földközi-tengeren, ahol először hajtottak végre ilyen akciót. Az üresen, ománi zászló alatt hajózó Qendil Kréta közelében járt, útban a Szentpétervár melletti Uszty-Luga orosz kikötőbe, amikor az ukránok drónokkal támadták. A hajó súlyos károkat szenvedett.
A támadást a biztonsági szolgálatuk, az SZBU is megerősítette pénteken a Politicónak. Szerintük a hajót az oroszok arra használták, hogy megkerüljék a szankciókat, ezért legitim célpont volt. Ukrajna december 10-én a Comore-szigeteki zászló alatt hajózó Dashant támadta a Fekete-tengeren, ahol előtte november végén pedig a Kairos és a Virat nevű hajókra csapott le.
A Qendilt légi támadás érte, a többi tankert viszont valószínűleg ukrán tengeri drónok találták el, ahogy több más, Európa körül közlekedő orosz hajót. Ezek mind részei voltak az árnyékflottának: ez a legtöbbször öregecske, rozoga állapotú, olcsón beszerezhető, különböző országok zászlajai alatt közlekedő tankhajók elterjedt gyűjtőneve. Az árnyékflotta célja az ukrajnai orosz invázió miatt nyugati szankciókkal sújtott orosz olaj exportálása, ezzel pedig a korlátozások megkerülése.
Egy ideig csak célozgatták, most már nyíltan elismerik
A France24 oknyomozása hét, Oroszországhoz köthető, az utóbbi egy évben történt esetet gyűjtött össze, amiket a Wall Street Journal térképre rakott. A nemcsak kőolajat, hanem olykor napraforgóolajat is szállító hajók elleni támadásokat az orosz, spanyol, líbiai, török és olasz partoknál hajtották végre.
Az ukránok az esetek többségében nem ismerték el a részvételük, arra azonban utaltak, hogy jelzéseket akarnak küldeni az oroszok felé. Ez akkor változott meg, miután az ukránok elismerték két tartályhajó megtámadását a török partoknál november 28-án. A gambiai zászló alatt hajózó, szankciók alatt álló Kairos és Virat hajók az orosz Novorosszijszkba tartottak, és üresek voltak a támadáskor.
Az ukránok a folyamatosan továbbfejlesztett Sea Baby tengeri drónjaikat használták ellenük. Egyre nehezebb robbanófejeket tudnak felhelyezni rájuk, a mesterséges intelligencia segítségével pedig egyre pontosabban céloznak velük. Az is egyre veszélyesebbé teszi őket, hogy a hatótávolságuk 1000-ről 1500 kilométerre nőtt az elmúlt időszakban.
A célba vett hajók legtöbbször nem süllyedtek el, de használhatatlanná váltak. A Kairos olyan találatot kapott november 28-án, amitől saját erőből nem tudott továbbhajózni. Az olajtankert végül egy furcsa és megmagyarázhatatlan manőverrel egy török hajó vontatta ki az ország vizeiről, át a bolgár vizekre, ahol sorsára hagyta. A Kairos ezután megfeneklett, a bolgárok pedig napokig dolgoztak az elszállításán.
A BTA bolgár hírügynökség december 8-i jelentése szerint a fedélzeten tartózkodó tíz emberből négyet kimentettek egy helikopter segítségével. A többieknek ételt-italt és egy dízelgenerátort tettek le. A hajót egy héttel később sikerült csak a burgaszi kikötőhöz vontatni. Az egész eset tisztázására a bolgár közlekedési minisztérium egyeztetett a szófiai török nagykövettel. Mehmet Sait Uyanık azt mondta, a török hatóságoknak nem volt tudomásuk az akcióról, a Kairost bolgár vizekre vontató hajó egy magáncégé.
Low cost, low risk, low profit
Az orosz hajók elleni ukrán csapások látványosak, de nem korlátozzák érdemben az oroszokat, a tengeri akciók hatása marginális, mondta a Telexnek Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. Ezer feletti hajójuk van, ebből néhányat tudtak megrongálni az elmúlt időszakban. Az ukránok „a kisebb hajókat lövik jellemzően”, zömmel a Fekete-tengeren, mivel itt gyengébb az orosz légvédelem. „Fennakadásokat okoznak, elvonhatnak erőket”, de ez is elenyésző. Viszonylag könnyen tudnak támadni, ezeket a tankereket „low cost, low risk, low profit célpontoknak” nevezte.
