Kóka János volt gazdasági miniszter, a Doktor 24 alapítója tíz lépésben vázolta fel a hosszú, egészséges élet felé vezető utat

Pénteken tartották a Bálna Budapest épületében a BIOMeet konferenciát, ahol a longevity szemlélet – vagyis a hosszú, egészséges élet tudatos tervezése – és az ehhez kapcsolódó tudományos iparág bemutatása volt a cél.

„A stressz akár négy generáción át örökíthető az anyukán keresztül, sőt az apukán keresztül is” – nyitotta meg a rendezvényt a Transzgenerációs stressz és mikrobiom című előadásával Szász Máté neurobiológus. A szakember azt mutatta be, hogyan öröklődhetnek akár generációkon keresztül a stresszhez társult immunogén problémák. Szász elmondása szerint kimutatható, hogy akit kiskorában nagy stressz ér – ilyen például egy válás a családban –, az később fokozottan hajlamos lesz a gyulladásos megbetegedésekre, gyakoribbak lehetnek metabolikus rendellenességek, neurológiai fejlődési zavarok, gasztroenterológiai panaszok, de akár hasi problémák is jelentkezhetnek.

A The Future of Longevity kerekasztal-beszélgetésen Magyar Mátyás ortopéd-traumatológus, a Fájdalom Ambulancia és a Superhuman Center alapítója, Duda Ernő, a Medipredict alapítója, és Pozsonyi Zsolt, a Wáberer Movement Lab kereste Müller Illés vezetésével arra a választ, hogy mi várható a longevity jövőjében. Magyar Mátyás szerint a mesterséges intelligencia térhódítása miatt sokkal hatékonyabb terveket lesznek képesek előállítani a longevityvel foglalkozó cégek – mindezt rövidebb idő alatt. Hozzátette: a technológia fejlődése hosszú távon az adatok feldolgozásában nyújthat nagy segítséget.

Magyarhoz képest Duda Ernő kevésbé volt optimista a longevity jövőjével kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy a longevity fogalma könnyen elcsépeltté válhat, ha mindenre ráaggatják ezt a címkét. Hozzátette, emiatt nehéz lehet majd elkülöníteni a valódi longevity-termékeket. A beszélgetés során abban egyetértettek a résztvevők, hogy rohamos fejlődés várható a közeljövőben: a lehetséges újítások között említették a teljes testes MR-t, ami Amerikában már elérhető, és akár már egy rákos sejtet is ki tud mutatni az emberi testben. Felmerült a vér alapú daganatszűrő tesztek elterjedése is, valamint az egészséget monitorozó szenzorok fejlődése. A beszélgetés végén Müller Illés felvetette: egyre gyakrabban éri az a vád a longevity-vel foglalkozókat, hogy a kezelések annyira drágák, hogy kizárólag a tehetősebb emberek számára elérhetőek. Magyar erre úgy válaszolt, „a longevity elég tág fogalom, egy átlagember is sokat tud tenni azért, hogy fejlődjön”. Hozzátette azt is, hogy „a csodavárást kell kinevelni az emberek fejéből”, mert nincsen egy olyan „csodagyógyszer”, ami megoldaná minden problémánkat, magunk is tehetünk egészségünk megőrzéséért.

A nap közepén átadták a K&H gyógyvarázs jövő gyógyítói díjakat: a HVG díjazottja egy kórházban dolgozó, gyermekgyógyítást segítő szakdolgozó, Kóber Gergő. Kitüntetést kaptak Molnár Anett és Bácskai Ágnes szakdolgozók is.

Az étrend-kiegészítők körül kialakult vitáról is volt szó a rendezvényen, Béres Marcell, a Béres Gyógyszergyár elnöke, és Bérczes Rita csecsemő- és gyermekgyógyász, neonatológus beszélgettek arról, mi valós és mi marketingfogás ezekben a termékekben. Béres kifejtette, hatalmas különbségek vannak a vény nélkül kapható gyógyszerkészítmények és az étrend-kiegészítők között bevizsgálás szempontjából. Meggyőződése, hogy az étrend-kiegészítőkben elérhető gyógynövényes készítmények döntő többsége igazából hatástalan. Hozzátette azt is, hogy az étrend-kiegészítők szabályozása emellett rendkívül laza, a hatóságok ugyanis magukon a termékeken nem végeznek ellenőrzéseket, a gyártóé a felelősség az adott termék hatásossága és biztonságossága tekintetében.

„Hozzám orvosként nagyon gyakran fordulnak olyan kérdéssel, hogy milyen étrend-kiegészítőt szedjenek. Általában azt mondom: semmilyet, először az étellel próbálják bevinni az összes fontos tápanyagot” – véli Bérczes Rita.

„Magamról nem szoktam beszélni, de megpróbálok. Nem úgy élem az életemet, mint egy sztenderd milliárdos, aki ül a jachton és issza a koktélokat” – mondta Wáberer György, a Wáberer Medical Center tulajdonosa, akivel Szauer Tamás, a HVG Kiadó Zrt. vezérigazgatója beszélgetett. Az ország egyik leggazdagabb embereként leginkább ismert Wáberer hozzátette: a magánegészségügyi klinikát és az ehhez kapcsolódó befektetéseket nem a pénzért csinálja, hanem mert szereti a kihívásokat. A hetvenhez közeledő üzletember fiatalkorában nem tudta, mit jelent az egészségtudatosság, nagyjából húsz éve mondja magát annak, de kiemelte: mindig sokat sportolt, tavaly ünnepelte a hatvanadik évfordulóját annak, hogy nyolcéves korában megtanult síelni.

„Minden nap egy órát sportolok, ha esik, ha fúj” – emelte ki Wáberer György, de hozzátette, hogy a dohányzás kerülése, a nagyon kevés alkohol fogyasztása és a stressz csökkentése mind részei az egészséges életmódnak, de a legfontosabb a mértékletesség.

Szauer Tamás megemlítette azt is, hogy sokan kritikusan állnak a longevityhez, úgy gondolják, hogy ez a tehetős emberek új hívószava. „Megint egy gazdag ember, aki nem akar meghalni” – fogalmaznak az irányzat kritikusai, ha Wáberer Györgyre gondolnak. „Szerintem senki sem akar meghalni, ez nem pénz kérdése. Nem egészségesen élni drágább, mint egészségesen élni” – mondta az üzletember. Szerinte, ha a dohánytermékek és az alkohol helyett egészséges élelmiszereket vásárolnának az emberek, azzal sokat tehetnének önmagukért.

Wáberer György elmondta, hogy egy ötvenéves korában rákban meghalt barátja miatt kezdett bele a magánegészségügyi bizniszbe. Azt szeretné elérni, hogy a megelőzhető betegségekbe ne haljanak bele az emberek, így kifejezetten a prevencióra és a szűrésekre összpontosít. Az egészségügyi központjában évente már 80 ezer páciens fordul meg, és az utóbbi években egyre többen vannak közöttük a fiatalok, bár hottátette az üzletember, hogy tudja, nem mindenki számára elérhető a drága magánellátás. Ezt próbálja orvosolni egy olyan programmal, amiben egy okoseszközzel edukálja a használókat: ez az okosgyűrű, ami egészségügyi adatokat gyűjt és monitoroz, az eszközt jelenleg száz emberrel tesztelik az országban. Az üzletember maga is hordja a készüléket már négy éve, úgy látja, hogy ezzel a fiatalokat lehet leginkább megszólítani, mert ők fogékonyabbak a technológiára. A gyűrű használatával a páciensek az eredményeik alapján kapnak kedvezményeket a kezeléseknél, ennek a mértékét mutatja a Readiness érték. Wáberer szerint ő maga a négy év alatt összegyűlt adatok alapján olyan kedvezményeket kapna közel hetvenévesen, amivel csak a kezelések húsz százalékát kellene kifizetnie.

A gyűrű áráról elmondta, hogy bár rengeteg a kedvezmény, mégis havonta húszezer forintba kerülne a szolgáltatás, és háromévente cserélni kell a készüléket.

„Tíz évre lenne szükség, hogy tízmillió embert tudjak meggyűrűzni” – vázolta fel vízióját az üzletember.

Kóka János volt gazdasági miniszter, a Doktor 24 alapítója tíz lépésben vázolta fel a hosszú, egészséges élet felé vezető utat. A szakember elmondása szerint ennek feltételeit alaphelyzetben 20 százalékban a genetika, 20 százalékban a környezet, 40 százalékban az életmód, és 20 százalékban az egészségügyi ellátórendszer határozza meg. Mindez jelenleg Magyarországon úgy néz ki, hogy 70 százalék befolyásolható a saját szintünkön, 30 százalék nem, mert az a rész az intézményrendszertől függ.

Kóka szerint a következő lépések azok, amelyekre mi magunk is hatással lehetünk:

1. Tudatos táplálkozás

2. Mozgás

3. Stresszkezelés

4. Minőségi alvás

5. Káros szenvedélyek elhagyása

6. Társas kapcsolatok minősége

7. Egyes környezeti tényezők (például a szoba hőmérséklete, zöldövezetek növelése)

A maradék harminc százalékot az aktuális kormányzat intézkedései határozzák meg, ebbe beletartozik a prevenció és az egészségnevelés. A szakember nemzeti okoskarkötő programot vezetne be, ennek az éves költsége 25 milliárd forint lenne a kormányzat számára a számításai alapján. Másfajta intézkedések bevezetését is szorgalmazza, többek között a vény nélkül kapható gyógyszerek, a cukros termékek, és a dohányterméket népszerűsítő reklámok megadóztatását, valamint a szűrések gyakoriságának propagálását.

A Miért éri meg egy intézménynek az egészségbe fektetni? című kerekasztal-beszélgetésen Lantos Gabriella, a Szent Kozma Egészségügyi központ főigazgatója, Duda Ernő és Wáberer György elsősorban a szemléletváltás lehetőségeit vitatták meg. Lantos Gabriella röviden úgy vázolta a jelenlegi állami egészségügyben széleskörűen osztott elképzelést, hogy az orvosok azok, akik beteg embereket gyógyítanak meg, „megszerelik az elromlott rendszert”. Elmondta, fontos lenne, hogy a megelőzés kerüljön előtérbe, a változás azonban nem csak az intézményvezetőkön múlik: a betegek, a finanszírozó és a rendszerben dolgozók szempontjai is fontosak ebben az átalakulásban. Mindhárom szakember egyetértett abban, hogy kevés nyomás érkezik a betegek részéről: nem mennek el szűrővizsgálatokra, és már csak akkor látogatnak el az orvoshoz, ha nagy a baj. Wáberer György szerint bónuszokkal lehet leginkább a betegeket érdekeltté tenni abban, hogy eljárjanak a vizsgálatokra, bár amíg az ő oldalukról nem érkezik egyfajta nyomás, addig az egészségügy finanszírozásában sem várható jelentős változás. Az üzletember szerint az is elősegítené a folyamatot, ha a politikai pártok azzal próbálnák meggyőzni a választókat, hogy a GDP minél magasabb százalékát költik az egészségügyre.

Létezik-e „jó” egészségügyi rendszer a világon? – erre a kérdésre kereste a választ rövid előadásában Szócska Miklós korábbi egészségügyért felelős államtitkár, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ alapítója. Elképzelése szerint az egészségügy feladata, hogy megtartsa az állampolgárokat, prevenciót végezzen, megküzdési stratégiát nyújtson a válságok kezelésére – mindezt egy fenntartható, méltányos rendszerben. „A cél a megtartó környezet kialakítása” – tette hozzá. A szakember elmondta: jelenleg az emberek egyötödének jut egészséges ivóvíz a világban, ugyanekkora arányban férnek hozzá az emberek az egészségügyi ellátáshoz. Szócska úgy látja, hogy az adatok nyomon követése a kulcs, ebből lehet érzékelni a folyamatok hatékonyságát, az adataink pedig olyanok, mint a lábnyomok, mindenhol otthagyjuk őket: a viselhető okoseszközeink, a leleteink adatai, a TAJ-számunk, a gyógyszereink kiváltásának dokumentálása rengeteg lábnyomot hagy – ezekből az adatokból jöhetne létre az adatvezérelt egészségügyi rendszer. A volt egészségügyért felelős államtitkár bemutatott egy olyan diagnosztikai eszközt is, aminek része az algoritmusok és a mesterséges intelligencia bevetése. Kiemelte, az említett technológiát egyaránt használják a csempészáru kiszűrésére az adóhatóságnál, és az egészségügyben az emlődiagnosztikánál.

Segít-e a kalciumos pezsgőtabletta enyhíteni egy allergiás reakciót? Pető Botond gyógyszerész annyiszor hallotta ezt a kérdést munkája során, hogy egy ponton megelégelte, és eldöntötte: ismeretterjesztő TikTok-oldalt hoz létre, hogy leszámoljon a tévhitekkel. Kertész Norbert orvos hasonló indíttatásból kezdett neki a tartalomgyártásnak, zavarta, hogy rengeteg téves elképzelés terjed a közösségi médiában az egészséges életmódról. A kerekasztal-beszélgetésen Hámori Barbarával néhány olyan tévhitet vettek sorra, amelyek rengeteg embert foglalkoztattak az elmúlt évben az interneten.

Az egyik ilyen a zsírfogyasztás: a szakemberek elmondták: mindenben a mértékletesség a lényeg, nem lehet kizárni ezt a tápanyagcsoportot az étkezésünkből. Ennél konkrétabb útmutatást is adtak, megemlítették, hogy náluk olívaolaj van otthon a kamrában, de Pető azt is hozzátette, hogy állati zsiradékot is használ néha sütéshez. A lényeg az arányokban van – mondta. Mindkét tartalomgyártó nehézségnek tartja, hogy a mértékletesség nem túl népszerű koncepció, mert azok a tartalmak, amelyek szélsőségesek, vagy valamilyen érzést váltanak ki az emberekből, nagyobb hangot kapnak. Annak ellenére, hogy nem túl népszerű dallamot fújnak, Kertészt és Petőt is már több tízezren követik. Utóbbi elmondása szerint úgynevezett „tudományos kapudrogokat” alkalmaz a tartalmainál: a videóit szinte minden esetben valamilyen napi aktualitással, trendre való reagálással kezdi, utána kezdi el adagolni a nézőknek a tudományos, edukációs gondolatokat. Pető számára is hasonlóképpen fontos, hogy hiteles adatokkal támassza alá a mondanivalóját, ezzel gyomlálva a tévhiteket.

Nyitókép: Molnár Zsófia