Verebélyi Bóna Tímea (Miskolc) leoltja a Fecén a virustagadó miskolci dokit Ormay Pétert
Több súlyos és valótlan állítás szerepel a cikkben és a felvezető posztban, amelyek közül többet a jelenleg rendelkezésre álló megbízható tudományos bizonyítékok nem támasztanak alá. Az állítások és azok valóságtartalma:
1. „Pseudouridinnel módosított mRNS nem bomlik le 2, sőt 10 órán belül sem”
A Karikó és Weissman által használt pseudouridin (Ψ vagy a továbbfejlesztett N¹-methylpseudouridin, m1Ψ) valóban növeli az mRNS stabilitását és csökkenti az immunreakciót. Ugyanakkor az mRNS vakcina — lipidnanorészecskékben beadva — a citoplazmában aktív, de viszonylag rövid élettartamú. A sejtekben több órán át működhet (néhány órától napokig), de nem marad a szervezetben hetekig-hónapokig. Röviden: bizonyos mértékben stabilabb, de nem “lebeg” 10 órán túl feltűnően. Az állítás tehát erősen túlzó.
2. „Theta polimeráz felhasználásával beépül a DNS-be”
Kísérleti adatok mutatták, hogy az emberi Polθ (DNA-polimeráz θ) képes lehet visszafelé átírni az RNA-t (reverse transcriptase-szerű aktivitás). Viszont nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy az mRNS vakcinákból származó spike-mRNS beépülne a gazdasejt DNS-ébe. Az mRNS nem kerül a sejtmagba, ahol a DNS található, és hiányoznak a retrovírusokra jellemző integrációs mechanizmusok. Tehát a DNS-be integrálódás állítása jelenleg nincs megalapozva.
3. „600 nap után is kimutatható”
Nincs tudományos adat arra, hogy pseudouridinnel módosított mRNS vagy a spike mRNS termékek (pl. fehérjék) 600 napig is jelen lennének a szervezetben. Néhány tanulmány vizsgálta a spike-protein kimutathatóságát bizonyos esetekben, de semmi sem igazolja az ilyen hosszú idejű fennmaradást egészséges emberekben.
4. „Kerethibás fehérjék, hosszútávú következmények: miokarditisz, stroke, autoimmun betegségek, hirtelen szívhalál”
Bár ritka mellékhatások, mint például a szívizom-gyulladás (miokarditisz) leírták mRNS vakcina után, ezek a legtöbb esetben enyhék és átmenetiek.
Nincsenek hiteles adatok stroke, autoimmun betegségek, diabétesz, polyarthritis vagy hirtelen halál masszív emelkedéséről. A hosszú távú tumorkeltő hatás vagy öröklődő genetikai változások jelenleg nincsenek igazolva.
5. „Kennedy és Nobel-díj”
Katalin Karikó és Drew Weissman 2023-ban megosztott Nobel-díjat kaptak az mRNS technológia fejlesztésében betöltött szerepükért, különösen a pseudouridin alkalmazásáért.
A szöveg írója a Nobel-díjat elért kutatást inkább a szkepticizmus irányába torzítja, de a tudományos közösség nem ért egyet a szándékos vagy ignoráns eljárásokkal.

3 Responses
Igencsak szakszavakkal írt leoltása ez a vírustagadónak, jó lett volna látni a cikket, mely ellen íródott. Tehát ezek szerint a vakcina nem volt ártalmas?
Ormay Péter kíváló orvos.
„leoltja”
Milyen beszéd már ez?
T. Szerkesztőség!
A hatásvadász („vírustagadó”(?), stb.) cikk megjelentetése előtt nem ártott volna tájékozódni a bírált szakirodalomról is, hátha alaposak a leírt, bár szövegkörnyezetből önkényesen kiragadott megállapítások. Ezek nem illenek bele a fősodor hírek kötelező narratívájába. Orvosi kutatások támasztják alá, sőt azóta egyre több cikk jelenik meg a témában, elismert szakemberektől. Sajnálom, hogy Bóna Tímea nem akar tájékozódni ezekről.
Várjuk az Északhírnököt is 2025.11.29-én 10 órától a miskolci Pannónia Hotel-ben egy szakmai konferenciára, az oltások témakörében!