A Zöld Kör, ahogy először hallhattunk róla
A helyhatóságnál elsősorban Szunyogh László városi főépítész zajló folyamatok keretében nemrégiben egy új, érdekes kifejezést lehetett hallani. „Zöld Kör”. A nyilvánosság számára megismerhetően egyelőre a városi képviselő-testület 2025. március 10-én tartott rendkívüli közgyűlési ülésén (amelynek filmfelvétele teljes egészében megtekinthető az alábbi linken; az idézett rész 23:53-tól) a következő időszak nagyszabású településfejlesztési terveinek tárgyalásakor mondta el a miskolci főépítész az alábbiakat:
Folyamatosan nő a gépjárművek száma, 1940 óta egy lineáris egyenesen fölfele. És ez Miskolcon annak ellenére is igaz, hogy nálunk a lélekszám jelentősen csökkent a legutóbbi évtizedekben. A gépjárművek számának növekedése mindenütt problémát okoz, de különösen a történelmi belvárosokban. mindenütt a világon keresik rá a válaszokat. A miskolci önkormányzat is mindig kereste. 1983-ban már adtunk egy választ, amikor megterveztük és részben meg is valósítottuk a két tehermentesítő utat. Aztán a későbbiekben is több részlet megvalósult, ahogy próbáltunk utánamenni annak, hogy kezeljük ezt az áradatot. Napjainkra megvalósult például az Y-híd újjáépítése, a Dayka-átkötés; ám szükségessé vált, hogy ezeket a részleteket, ezeket az elképzeléseket egy nagy rendszerbe összerakjuk. Erre született megoldásként az úgynevezett Zöld Kör.
Röviden a lényeg. Eddig mindig mindenki abban gondolkozott, hogy az utakat minden irányban kapacitásbővítéssel lássuk el. Be kell látni, hogy erre a földrajzi helyzet, a városba [a völgybe] beszorult utak nem adnak lehetőséget.
A Zöld Körnek az a koncepciója, hogy van egy kiemelt irány, az óramutató járásával ellentétesen [az előadás vetített képén zöld vonallal kirajzolva – a szerk.], a belvárost körbekerülő gyűrű. Ahol ebben az irányban két sáv megy körbe teljesen a városon [azaz megkerülve a belvárost], ahol az egyik sáv akadálymentes, azaz nincs benne lekanyarodás, nincs megállítás. Tehát ha valaki ebbe a zöld körbe [sávba] becsatlakozik, akkor gyakorlatilag a lámpák mentén végig tud menni körbe [a belváros körül] és nem tartja fel a forgalmat. Ebbe bárhol be lehet csatlakozni, ahol csatlakozás van: kezdve az Y-hídtól, Diósgyőr felől, és a többi. [A következő térképgrafikán] Rózsaszínnel van a dupla sáv jelölve. Egy helyen, a Petőfi utcánál kétfelé válik, mert ott nincs lehetőség, hogy két sáv együtt menjen. A két rózsaszín körből a belső kör az a – nevezhetjük így nagyképűen – szupersztráda, amelyen akadálytalanul tudják a belvárost megkerülni a gépjárművek. Komplett rendszerben gondolkoztunk. Megoldja a tehermentesítő kérdését; eddig, ugye, nem tudtuk eldönteni, hogy a déli, az északi – melyik tehermentesítőn közlekedjünk. És megoldja Diósgyőr – belváros közvetlen kapcsolatát. Ezen kívül, mivel ez párhuzamosan együtt jár a belváros forgalomcsillapításával és parkolócsillapításával, az ezzel kapcsolatos problémákat is meg fogja oldani.
Látszik a vonala: az északi tehermentesítő, Thököly, a Szinva-parton a déli tehermentesítő, a másik oldalon a Corvin utca, Szentpáli utca, amik alkotják ezt a kört.
Torlódások az egyetemi elágazásnál: a Lidl lép
Fotó: Balogh Attila
Ki bosszankodik, ki szidalmaz
A közlekedési problémák zömét a városlakók többsége akár nap mint nap személyesen átéli, megéli. Az anomáliák láttán és azokat elszenvedvén ki-ki vagy magában bosszankodik, vagy autóstársait (netán gyalogost, biciklist, újabban rollerest, vagy „akit ér”) szidalmazza, s ha valamilyen magasabb szinten kell a kérdéskörre tekinteni, akkor egyértelműen a települési önkormányzatot okolja… A „város” miért tett azt, miért nem tett amazt. Mindenesetre a legtöbben úgy gondolják, polgármesteri hivatalból „csinálják” valakik a városi közlekedést, annak adottságaival és nehézségeivel együtt. Nos, ez tévedés, lássuk be. Egyrészt a közlekedési gondokat, a maguk komplexitásában: nem „csinálja” senki. Másrészt az önkormányzat, szerepéből és eszközeiből adódóan elsősorban követő magatartást tud nyújtani: igyekezni felismerni a folyamatokat, a kedvezőtlenekre pedig reagálni, korrigálni, javítani, amit mód adódik. Időnként pedig, figyelve a nemzetközi trendeket és a szakmai elemzéseket, olyan előremutató koncepciók mentén tervezni beruházásokat, amik hosszabb távon üdvözítő irányba fordíthatják a dolgok menetét. A fent előadott elképzelés és ilyen jobbító kísérlet.
Három év múlva működhet?
Szóval az a látszat, mintha azért volnának problémák, mert az önkormányzat ilyen és olyan döntéseket hoz… (hozott a múltban). De sokkal inkább fordítva van: az, úgymond, természetes történelmi folyamatokat – amik sokszor nemzetközi trendek – próbálja lereagálni a városi helyhatóság. Az autók száma emelkedik (emelik maguk az emberek, azaz egyre többet vásárolnak és használnak), noha a lakosság csökken Miskolcon, legalább három évtizede. Amikor a mai értelemben vett nagyváros kiépült, a múlt század utolsó harmadában, a lakosok nagy hányada még tömegközlekedéssel járt. Ez mára átalakult – az önkormányzat pedig csak lohol a probléma után.
Forrás: Molnár Berta
Az ezekben a hetekben testet öltő Zöld Kör koncepció az az eset, amikor a hivatal előre gondolkodik. A fő célpontok: a belváros megközelíthetősége, a közismert problémák enyhítése. A tervezési program készülőben, az aktuális TOP Plusz pályázatok révén a következő három évben esedékes.
Nem lehet elégszer hozzátenni a fentiekhez: akkor ér valamit a dolog, ha mellette adott a tömegközlekedés és az alternatív (kétkerekű) közlekedési módok fejlettsége/fejlesztése!
Zöld szupersztrádán a miskolci autósok
– A régi paradoxon: a szélesítés [mármint az utaké, azaz a sávbővítés] sosem megszünteti a problémát, hanem csak elodázza, sőt, felerősíti – fogalmazta meg a lényeget a boon.hu-t informáló egyik szakember. Ezt a gondolkodást már meghaladták a fejlett világban. Látjuk a metropoliszokban, ahol már tíz sáv van, ott tíz sávban áll a dugó! Sávból sosem elég – úgyhogy el sem érdemes kezdeni a gyarapításukat. Nem visz eredményre. Nincs mese, mást kell keresni. A Zöld Kör tervezet Miskolcon arról szól, hogy anélkül lehessen felgyorsítani, gördülékenyebbé tenni a belváros-környéki autós közlekedést, hogy egyrészt újabb területeket (parkok, zöldsávok, stb.) kelljen leaszfaltozni, és ezáltal még több kocsit odavonzani a ma arra haladók mellé, másrészt segíteni azok közlekedését, akiknek mindenképp erre van dolguk és azt csak gépjárművel tudják elérni, sőt, még parkolni is akarnak (kénytelenek). A Zöld Kör révén „nem kell új sáv, nem kell építés” – ami egyúttal a közpénz-milliárdok felesleges szórásának mérséklését is eredményezi. A „zöld szupersztráda” elsőbbséget tud majd kapni a megyeszékhely központi zónájában és annak tágabb környezetében. Ez a mérnökök és más közreműködött szakemberek elgondolása.
Így festene az akadálymentesített kör:
Petőfi tér – ÉTM – Thököly – Kiss Ernő – Meggyesalja/Petőfi utcák – Dayka – Uitz – Corvin – Petőfi tér
Fotó: Balogh Attila
A mazsola is bejut
Mi szükséges a felvázolt fejlesztéshez? Az érintett csomópontok kisebb-nagyobb átalakítása. Kapcsolódóan pedig úgynevezett forgalomcsillapító eszközök kihelyezése, alkalmazása bizonyos belvárosi szakaszokon (ezek értelme, hogy akinek szükséges, el tudjon ott menni, de más „ne kapjon kedvet” a szűk helyeken való kocsikázáshoz, valamint új önálló belvárosi parkolási stratégia kidolgozása (aminek célja szintén az, hogy az indokolt igényeket kiszolgálja, de ne vonzzon be felesleges kocsiforgalmat, sőt, igyekezzen azt „kint” tartani).
– A Zöld Kör értelmet ad majd a Dayka-átkötésnek is. Egymásba fonódó három körként fog megjelenni a belváros körül, amit két átkötés tesz teljessé: a Dayka Gábor utcánál, illetve a Malomszögnél – szólt a kapott szakmai információ. – A közlekedési dugókat jellemzően az okozza, hogy a nagyvárosi kocsisorok feltorlódnak a forgalomirányító lámpáknál. A szupersávon ezzel szemben megvalósulhat a folyamatos haladás. A hosszú zavartalan szakaszok lehetővé teszik a cipzár-elv hasznosulását. – Tegyük hozzá, ez a világon mindenütt bevált elv egyelőre a mi városunkban még nem örvend túl nagy elfogadottságnak, sajnos, van min javítani általa. Ahogy a szakember fogalmaz ezeknek a szupersávos szakaszoknak az előnyéről: – A mazsola is bejut.
Fotó: Balogh Attila
