Nyolcvan mediterrán növény költözött be a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karára, hogy bizonyítsa: a tankönyvek mögött valóban létezik az élet. A pénteken átadott gyógynövénykert elsőre talán csak egy újabb campus-szépítő akciónak tűnhet, ám valójában egy komolyabb fordulatot jelez a hazai egészségügyi képzésben.
Dr. Lukács Andrea dékánhelyettes nem véletlenül nevezte „országos szinten is kiemelkedő képzés jelképének” a projektet. Miközben a legtöbb egyetem még mindig a hagyományos frontális oktatás foglyaként vergődik, Miskolcon úgy döntöttek, hogy a hallgatók saját kezükkel tapasztalhatják meg, milyen illata van a citromfűnek, és hogyan is néz ki élőben egy levendula.
A kert nem puszta dekoráció. Az Egészségtudományi Kar már évek óta oktat fitoterápiát – ami egyszerűen annyit jelent, hogy növényekkel gyógyítunk, nem pedig minden fájdalomra ugyanazt a szintetikus tablettát nyomjuk. A gyógynövénytanácsadó szakirányú képzés hallgatóinak pedig most nem kell többé képzeletükre hagyatkozniuk, amikor a zsálya gyulladáscsökkentő hatásáról tanulnak.
Pászk Norbert tanszékvezető bemutatójából kiderült: ezek a növények eredetileg spanyol, olasz, görög vagy horvát földön nőttek volna fel, de a magyar klímára való nemesítés révén itt is megélhetnek harminc-ötven évet. Ez persze feltételezi, hogy a következő rektorváltásig senki nem dönt úgy, hogy a kert helyére inkább parkolót építene.
A projekt legérdekesebb része talán az, hogy a hallgatók maguk is részt vettek a kert kialakításában. Ez a fajta gyakorlatorientált megközelítés ritkaság a magyar felsőoktatásban, ahol gyakran még az is kérdéses, hogy a diplomaszerzés után az ember tudja-e majd alkalmazni a tanultakat. Itt viszont a diákok ültették a növényeket, amiket később feldolgozni fognak.
A kar vezetése nem áll meg a szimbolikus gesztusoknál. A meglévő lepárló berendezéssel illóolajokat terveznek készíteni, amelyeket ajándékként adnak majd a vendégeknek. Ez egyszerre praktikus és diplomatikus húzás.
A november 14-15-ei Miskolci Gyógynövény-konferencia már a második alkalom lesz, és idén két napra bővítik. Ez arra utal, hogy a téma iránt valóban van érdeklődés, ami nem meglepő egy olyan korban, amikor egyre többen keresnek alternatívákat a gyógyszeripar túlkapásaival szemben.
A gyógynövényturizmus kutatása szintén része a programnak, ami okos húzás. Miközben más régiók még azon törik a fejüket, hogyan vonzzanak látogatókat, Miskolcon már azon dolgoznak, hogy az egészségturizmus egy új szeletét megteremtsék.
Persze kérdés, hogy egy egyetemi gyógynövénykert mennyire tudja majd befolyásolni az egészségügyi gyakorlatot. A hazai orvoslás még mindig meglehetősen szkeptikus a fitoterápiával szemben. De ha sikerül szakszerű keretek között, tudományos alapokon oktatni a növényi gyógyászatot, az mindenki számára előnyös lehet.
A projekt az egyetem saját forrásaiból valósult meg.
