„Eötvös Péter Az Aranysárkány című operájának magyarországi bemutatója az ez évi Bartók Plusz legnagyobb szenzációja. És ahogy a világhírű zeneszerző már a programismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ez lesz az első operabemutatója abban a városban, ahol 14 éves koráig élt. Így Miskolc, Kína, Németország – a világ számos más szeglete, és az otthon kérdése is szóba került.
– Hogyan emlékszik Miskolcra?
– Olyan gyönyörű emlékeim vannak, amilyeneket csak egy fiatalember tud gyűjteni. A háború után Erdélyből ide tértünk vissza, és nekem tizennégy éves koromig Miskolc volt az otthonom. Jó értelemben voltam utcagyerek: az egész város az enyém volt! Amikor nem foglalt le az iskola vagy a zeneiskola, akkor fociztam, jártam Lillafüredet, a Bükköt, Hámort, Diósgyőrt, ezek a kirándulóhelyek nagyon fontosak voltak, a belvárosban pedig az Avas. A lakásunk is ott volt az Avas alján, a Reményi utcában, nem messze a zeneművészeti szakiskolától, ahol édesanyám tanított. Nagyon aktívan kivette a részét a város zenei életének szervezéséből, megalapította a Diósgyőr-Vasgyári Zeneiskolát, később ő vezette a miskolci filharmóniát. Ezáltal nemcsak a zene, de a város is jobban benne volt az életemben, mint sok kortársaméban. Budapest is Miskolcnak köszönhető. Azt, hogy 14 évesen bekerülhettem a Zeneakadémiára, az itteni kitűnő képzés tette lehetővé, mindazok a nagyszerű tanárok, akikkel 4-5 éves koromtól dolgoztam, akik 9-10 éven át tanítottak. A diósgyőri zeneiskola egyébként most lett hetvenéves, és ez alkalomból az édesanyámról, Szűcs Ilonáról neveznek el egy termet. Meghívtak a jövő tavaszra tervezett ünnepségre, így akkor Miskolcra érkezem.”
Lehet, hogy egy kép erről: 4 ember, klarinét, trombita, hegedű és szaxofon