Miskolc. Mi történik, ha júniustól 4 hónapig a vesztes polgármester lesz hivatalban?

 A most június 9-én megválasztott főpolgármester, polgármesterek, önkormányzati képviselők csak október elején léphetnek majd hivatalba, addig csak várnak, és a jelenlegiek viszik a települések ügyeit. Ez ráadásul nem lehet politikai vita vagy jogi értelmezés kérdése, hiszen bele is írták az Alaptörvénybe, hogy „a hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart”.

Ez a módszer súlyos politikai és legitimációs kockázatokat rejt. A működés is veszélybe kerülhet azokon a településeken, ahol júniusban leváltják a regnáló polgármestert vagy megvonják a bizalmat a képviselő-testületben többséggel bíró politikai oldaltól, miközben október 1-ig a vesztesek irányítanak.

A kormány is gerjesztheti a feszültséget

Az egyes településeken előforduló helyi politikai turbulenciát ráadásul gerjesztheti vagy felerősítheti a kormányzat is. Megvan az eszköze is arra, hogy ezt célzottan, akár az ország mintegy 3200 településén a Fidesz-KDNP egyedi politikai céljainak megfelelően tegye. Akár már a júniusi választás előtti kampányidőszakban, akár utána, a nyári-őszi átmeneti időben.

Vegyünk egy gyakorlati példát: ha egy városban eddig úgy terveztek, hogy adott felújításokat, beruházásokat vagy más projekteket ráérnek 2024 nyarára befejezni, most meg kell próbálniuk előrehozni ezeket, hiszen minden hivatalban lévő vezető alapvető politikai érdeke az eredmények felmutatása – vagyis praktikusan a kampányhajrára időzített átadók, szalagátvágások.

Az újratervezés lehetősége pedig aligha az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak adatik meg. A forráshiánnyal kevésbé küzdő, állami támogatással vagy kormányzati hitelfelvételi engedéllyel „támogatott” kormánypárti vagy a Fidesszel jó viszonyt ápoló települések inkább élhetnek ezzel. Hatékony „újratervezéssel”, jó időzítéssel szavazatokra váltható politikai előnyre is szert lehet tenni.

A kormányzati ellenszél vagy éppen hátszél tehát már előre befolyásolhatja a június 9-i választás esélyeit a településeken, aztán a júniustól októberig tartó átmeneti időszakban segítheti vagy gáncsolhatja az önkormányzatok működését.

Bár a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté azt mondta, hogy nincs szükség 2024-ben a még hivatalban lévő, de választást veszített polgármesterek hatalmának a korlátozására, mert egy ilyen lépés vélhetően alkotmányellenes is lenne, a kormányt az ilyesmi nem mindig zavarja.

„Ez a megoldás az önkormányzati tulajdonjog Alaptörvényben foglalt sérelmének megállapításával járhat” – figyelmeztették anno a szakértők a kormányt, mégis „államosítottak” fővárosi tereket. A bíróság jogsértést állapított meg, az ügy most az Alkotmánybíróság előtt van.

Ám a kormánynak nem feltétlenül kell az esetleges jog- és hatáskörszűkítő intézkedéseket az összes önkormányzatra általánosan kiterjesztve bevezetni. Egyedi esetekben, az adott önkormányzat sajátos helyzetére hivatkozva például tehet olyat, amivel mégis eléri, hogy csökkenjen az adott településvezető mozgástere.

Mint azt a hvg.hu megírta, a kormányhivatalok nemrég zárták le az átfogó „közszolgálati ellenőrzést”, amely az önkormányzatok egyes pénzügyi és munkajogi intézkedéseit vizsgálta. Ezt több polgármester már előre „kampányszagúnak” minősítette, mondván: az esetleges hibákat a Fidesz-KDNP céljainak megfelelősen fel lehet nagyítani, sőt a kormány nem zárta ki azt sem, hogy az ellenőrzések tapasztalatai alapján „jogszabály-módosítás kezdeményezésére is sor kerülhet”.

hvg.hu