Az idősek nem akarják tovább finanszírozni az államháztartási hiányt

A KSH mai közlése szerint az augusztus havi infláció 16,4%, a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított érték, ami a nyugdíjak korrekciójának alapja, pedig 17,2%. Az I.-VIII. havi infláció 23,3%. Ebből az adatból kell a kormánynak prognosztizálnia az egész éves infláció mértékét és meghatározni a novemberi nyugdíjkiegészítés százalékát.

Számításaink szerint ahhoz, hogy az év végén az éves infláció megegyezzen a januárban tervezettel és ez alapján az idén emelt nyugdíj mértékével (15%), a következő 4 hónapban átlagosan legfeljebb 1%-kal nőhetne az infláció, illetve a nyugdíjas inflációnak havi átlagban egyenesen 1,6%-kal csökkennie kéne! Ennek valószínűsége persze nulla.

A NYUSZET már áprilisban kifejezte, hogy az év elején alkalmazott 15%-os nyugdíjemelés biztosan alatta marad a várható éves inflációnak.

Becslésünk szerint az éves nyugdíjas infláció mértéke 18,5 -19% között lesz. Ennek értelmében novemberben legalább 3,5 – 4%-os, januárig visszamenőleges nyugdíjkorrekciót kell a kormánynak végrehajtani, kiemelt figyelemmel arra, hogy a nyugdíjasok fogyasztásának túlnyomó hányadát az extrém mértékben megdrágult élelmiszer- és gyógyszerkiadások adják.

A NYUSZET áprilisban s azóta havonta javasolta a kormánynak a nyugdíjak további 3%-os, visszamenőleges kiegészítését, mely reális, sőt mondhatni visszafogott mértékű volt.

A novemberi kiegészítés már nem javíthat a nyugdíjasok év közbeni megélhetési problémáin, de a szervezet felszólítja a kormányt arra, hogy az inflációs becslés mértékével ne állítsa elő ismételten az elmúlt két évben tapasztalt helyzetet, amikor a tényleges infláció 0,3, illetve 1,2 százalékponttal meghaladta a nyugdíjkorrekció mértéket.

A nyugdíjasok nincsenek abban a helyzetben, hogy a kormánynak hitelezzenek, illetve finanszírozzák az államháztartás hiányát.