Kiss Péter: „Szeretném látni a hegyet, ahol a fiam az utolsó heteit töltötte”

Kiss Péter, a tíz éve a Kancsendzöngán elhunyt hegymászó édesapja úgy érzi, fizikailag és lelkileg is készen áll a trekkingtúrára.

A 2013-ban a Kancsendzöngán elhunyt Kiss Péter édesapjában, idősebb Kiss Péterben már régóta felvetődött az ötlet, hogy elutazzon a Himalájába, ahhoz a hegyhez, ahol fia már tíz éve nyugszik. Többször beszéltek róla Sarhan Omarral, a Kalifa vezetőjével és tulajdonosával, aki annak idején már a Kiss Péter Teljesítménytúra támogatásába is beszállt, és úgy érzi, most jött el az idő.

„Most érett meg bennem teljesen – mondta a Csupasportnak Kiss Péter, aki fiával, Attilával és Győrffy Ákossal együtt április 8-án indul Dubajon keresztül Katmanduba, és onnan tovább keletre a Kancsendöngához. – A tavalyi teljesítménytúrán beszéltünk Omarral a tízedik évfordulóról, és mondtam neki, úgy érzem, képes lennék felkészülni egy ilyen trekkingre fizikailag és lelkileg is. Azt válaszolta, örül az ötletnek, és segít megszervezni.”

Eleinte úgy tervezték, nagyobb, tíz-tizenöt fős csapattal mennek ki, de időközben a létszám csökkent, ekkor jött a képbe Győrffy Ákos is, aki annak idején mászott is hegyet Péterrel az Alpokban, valamint hogy elkíséri őket az RTL Fókusz stábja is, januárban pedig a fia, Attila is úgy döntött, szeretne csatlakozni a vállalkozáshoz.

„Attilával az ötezerötszáz méteren fekvő alaptáborig szeretnénk felmenni, ott lenne egy megemlékezés és koszorúzás, de szeretnénk átmenni egy másik helyre is, egy kápolnához valamivel alacsonyabban, az egyik pihenőhöz közel, amelyben szintén van egy gránittábla Péterről és Zsoltról” – fogalmazott a 62 éves Kiss Péter, hozzátéve, hogy a fiával ezután visszafordulnának, Győrffy Ákos viszont maradna, és megkísérli a feljutást a Kancsendzönga 8586 méter magas csúcsára.

Kiss Péter már régóta készül a vállalkozásra, az utóbbi években egyik szenvedélye lett az országút kerékpározás, rendszeresen túráznak a közeli Mátrában is, ez a két tevékenység pedig már önmagában jó edzettségi alapot ad, de mikor kiderült, hogy az idei túra összejön, még intenzívebben kezdett készülni.

„Többet túráztam, ami nem volt nehéz, nem kellett messzire mennem, itt van mellettünk a Mátra és a Sárhegy, amelyeken hetente három–ötször tizenöt és harminc kilométeres távokat tettem meg ezer méter szinttel, és újra elkezdtem futni esténként hat-nyolc kilométert, ha aznap éppen nem túráztam – mondta.

Fizikailag érezhetően egyre jobb formában vagyok, valamelyik nap huszonnyolc kilométert túráztam, még esőt is kaptam közben a nyakamba, de remekül éreztem magam, este és másnap semmit bajom nem volt, semmim sem fájt. Az elmúlt két hónapban tíz kilót fogytam, most vagyok nyolcvanhárom, és sokkal könnyebbnek érzem magam.”

Kiss Péter úgy érzi, készen áll a trekkingtúrára, csak azt nem tudja még, a magasságot hogyan viseli. A legmagasabb pont, ahol életében eddig járt, a 3715 méter magas Teide-vulkán volt Tenerifén néhány évvel ezelőtt, ahol kicsit fáradt volt ugyan, de nem érezte rosszul magát. A tervek szerint április 23-án utaznak vissza, de ez csúszhat az időjárás, vagy más külső tényezők miatt.

„Az elmúlt tíz évben bennem, bennünk nem változott szinte semmi, még mindig úgy érzem, mintha minden tegnap történt volna Petivel. Akkor sokként ért minket, két hónapig ki sem mozdultunk a lakásból, és ami történt, az egy szülő számára feldolgozhatatlan – fogalmazott Kiss Péter. – Még akkor is, ha tudtuk, hogy Peti veszélyes sportot űz, ráadásul nagyon intenzíven, folyamatosan a határokon mozgott.

Szerettem volna látni azt a hegyet, érezni azt a közeget, ahol Peti az utolsó napjait, heteit töltötte, de hogy mit fog adni, amikor odaérek, hogy mit fogok érezni, közelebb kerülök-e hozzá, azt még nem tudom. Ez csak akkor derül ki, ha ott leszek.”

A képen balról: Sarhan Omar, id. Kiss Péter és Kiss Attila (fotó: Kalifa)