A török Yapi Merkezi Holding építőcége augusztusban kötött szerződést a BMW-csoporttal a debreceni autógyár két gyáregységének megépítésére, erről azonban csak a török közvélemény értesülhetett, a több tízmilliárd forintos üzleti megállapodásról Magyarországon nem tettek közzé információt.

A BMW-gyár – a kínai CATL akkumulátorgyárával együtt – az Orbán-kormány legnagyobb presztízsprojektjének számít. Szijjártó Péter külügyminiszter az október 10-én Berlinben megrendezett német-magyar gazdasági fórumon minden idők legnagyobb szabású hazai beruházásának nevezte a debreceni fejlesztéseket, sőt azt is hangoztatta, hogy ezek fogják Magyarországot a világban zajló járműipari forradalom „zászlóvivőjévé” emelni.

A magyar kormány és a BMW még 2018-ban jelentette be, hogy megállapodtak egy új generációs elektromos autógyár megépítéséről, az alapkőletételre azonban csak négy hónapja, júniusban került sor.

A 2018 óta eltelt időszakban a kormány hatalmas összegeket költött arra, hogy biztosítsa a német cég jóindulatát. Jóllehet, először arról volt szó, hogy az állam közvetlenül csupán 12 milliárd forint körüli támogatást ad az előkészítő munkákra, az összeg hamarosan megtízszereződött. A Forbes a G7 gyűjtésére hivatkozva nemrég azt írta, hogy

bár végső soron egy német magánberuházásról van szó, a gyár körüli gazdasági övezet kialakítására a központi költségvetésből több mint 120 milliárd forintot fordítottak.

A kiadások túlnyomó részt olyan vasút-, közút- és közműfejlesztésre mentek, amelyek legfőbb haszonélvezője a BMW-gyár lesz.

Az előkészítő munkákból 22 milliárd forinttal részesült Garancsi István érdekeltsége, a Market Építő Zrt., Mészáros Lőrinc vasutas cégei pedig 55 milliárdos megbízást kaptak a területhez vezető vasútvonal felújítására és kiépítésére. A V-híd és az R-Kord ezzel a megrendeléssel új magyar rekordot is felállított az építési költség kategóriában. Magyarországon addig soha nem épült olyan drágán vasút, mint a debreceni szakaszon, amelynek 3,6 milliárd forintra jött ki egy kilométere.

2020 második felében a 400 hektáros, azaz több mint négy margitszigetnyi debreceni telephely határain belül is megkezdődtek az út- és infrastruktúraépítési munkálatok, a több, hatalmas csarnokból álló épületegyüttes kivitelezése pedig idén januárban indult. Ezek költségeit már a BMW fizeti.

A németek elsőként a fővállalkozót választották ki a beruházás levezénylésére. A feladatra egy török tulajdonosi hátterű, de Romániában alapított építőipari nagyvállalat, a Synergy magyarországi leánycégét szerződtették. Jó ajánlólevél lehetett, hogy a Synergy alig négy évvel azután, hogy megjelent Magyarországon, az itteni kft.-jével, a Synergy Construction Hungaryval 26 milliárd forintos éves forgalmat tudott elérni. A gyors növekedés főleg annak volt köszönhető, hogy a cég a Mol tiszaújvárosi poliolüzemének óriásberuházásával lépett be a magyar piacra. A BMW-vel kötött megállapodásról a Synergy adott ki rövid tájékoztatást.

A német autógyártó augusztusban az isztambuli székhelyű Yapi Merkezi Holdinggal is leszerződött,

de a vállalatvezetők budapesti megállapodásáról szintén csak a török cég internetes oldalán lehet olvasni.https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/19/bmw-gyar-debrecen-torok-yapi-merkezi/