Amikor a fogalmatlan oroszok eladták hektáronként kb. 5 centért az amerikaiaknak Alaszkát

A mai Alaszka állam területe ekkor még az Orosz Birodalom része volt, de II. Sándor cár pénzügyi és politikai okokból annak eladása mellett döntött. Bár már 1858-ban felajánlották az Egyesült Államoknak a lehetőséget, az végül az 1861–65-ös polgárháborúba torkolló politikai feszültség, illetve James Buchanan elnök hanyatló népszerűsége miatt a tervek halasztást szenvedtek.

A polgárháború lezárulta után, 1867 márciusában II. Sándor utasította Eduard de Stoeckl nagykövetet, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Alaszka eladásáról William Seward külügyminiszterrel. A tárgyalások március 30-án hajnali négy órakor a szerződés aláírásával zárultak, amely szerint az Egyesült Államok 7,2 millió (2021-es értéken 140 millió) dollárért megvásárolt 1,5 millió négyzetkilométernyi területet (hektáronként kb. 5 cent).

Bár manapság közismertek a korabeli kritikák, amelyek „Seward ostobasága” vagy „Seward jégszekrénye” neveken hivatkoztak az újonnan szerzett, haszontalannak tekintett földre, valójában a közvélemény jelentős része támogatta a vásárlást, például mert az Ázsiába irányuló kereskedelem kiterjesztésének lehetőségét látták benne. Alaszka azonban egészen az 1896-os klondike-i aranylázig ritkán lakott maradt, és ma is az Egyesült Államok legnagyobb területű, de legalacsonyabb népsűrűségű állama. 1968-ban nagy kiterjedésű olaj- és földgázmezőket találtak az állam területén, és bár mára az olajtartalékok kimerülőben vannak, a kitermelés továbbra is jelentősen hozzájárul az Egyesült Államok energiaszükségletének kielégítéséhez.https://mult-kor.hu/louisianatol-a-mikroprocesszorig-es-tavoli-galaxisokig-a-tortenelem-legnagyobb-uzletei-20220520?pIdx=2