Az új gazdára vár a létszám tízszázalékos leépítése,
főleg adminisztrációs területen, ami rögtön magyarázatot ad a kollektív szerződés hirtelen felmondására. A kontraktus egyébként a Dunaferr szerint „a hatékony alkalmazkodás és a versenyképességünk legfőbb akadályává vált”. Azzal érvelnek, hogy 2018–2020-ban 50 százalékos béremelést hajtottak végre, ami nincs arányban a munka hatékonyságával és az egyéni teljesítményekkel. A kollektív szerződés akadályozta meg azt is – közölték –, hogy az idei válságos hónapokban az állami bérgarancia igénybevételével csökkenthessék a munkaidőt.
A leendő tulajdonos feladata lesz a kötelezettségek átstrukturálása is. Nem kis pénzről: a 2018-ra vonatkozó kimutatás szerint 200 milliárd forintról van szó. A vállalatnál nem is titkolják, hogy a helyzetük súlyos: az eleve nyomott acélpiaci hangulatban érkezett járvány első hullámában egyes relációkban a rendeléseik felét elveszítették. S bár az utóbbi hónapokban javult a helyzet, „a termelésünk messze elmarad a kapacitásainktól, például a fejlesztésre fordítható működőtőke rendkívüli mértékű hiánya miatt”.
Az elmúlt években mintha megállt volna az idő a dunaújvárosi gyárban, bár 2018-ban a kormánynak még voltak tervei az egykori szocialista nagyvállalattal: a bővülő paksi atomerőmű és a magyarországi autóipar beszállítói szerepét szánta neki. Csakhogy az évi 1,6 millió tonna hengerelt acéllemez előállítására képes üzem ezeket az igényeket képtelen kielégíteni, mivel a privatizáció óta érdemben nem modernizálták, s ezért a termelése nagyobb részét nyomott áron, külföldön adja el. Paks például az ózdi acélműből szerzi be az építkezéshez szükséges betonacélt.
„A magyarországi feldolgozóipari vállalatok importból vásárolják az acélárut” – mondja Grega Oszkár, a Miskolci Egyetem tanára, a Dunaferr egykori műszaki igazgatója. Szerinte az alapvető hibát a Medgyessy-kormány követte el a privatizációval. Azért döntött ugyanis az ukrán ipari egyesülés mellett, mert a pályázók közül egyedül az garantálta a 9000 fős dolgozói gárda megtartását legalább öt évig. A gazdasági válság után azonban elkerülhetetlenné váltak a leépítések, a távolba veszett viszont a szükséges – de a magyar kormány által meg nem követelt – modernizáció, például egy környezetkímélő villamos kemencére alapozott miniacélmű kialakítása.https://hvg.hu/360/202042__bajban_adunaferr__elherdaljak__ukran_vagy_kinai__aceltalan_sodrodas
6 Responses
„Húszmillió eurós fejlesztés az ÓAM Ózdi Acélművek Kft.-nél
2016.11.26 12:31
Budapest/Ózd – Húszmillió euró értékű technológiai, környezetvédelmi fejlesztés és kapacitásbővítés indul az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. henger- és acélművében jövőre – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
Bartha Imre, az ÓAM ügyvezetője az MTI-nek elmondta: a 2018-ban elkészülő beruházásnak köszönhetően a kohászati társaság százzal növelheti a jelenlegi 450 fős foglalkoztatott létszámát. Emellett várhatóan ezres nagyságrendű foglalkoztatás-bővülést generál a beszállítók körében is.
A főleg hengerelt acélipari termékeket gyártó cég kapacitása a tervek szerint a fejlesztést követően a mostani évi 200 ezer tonnáról 300 ezer tonnára nő. A termékek hatvan százalékát hazai felhasználóknak értékesítik, negyven százalékát exportálják.
A társaság közleményében a fejlesztést a magyar-német gazdasági kapcsolatok újabb sikertörténetének nevezi, amely a magyar kormány, Orbán Viktor miniszterelnök és Max Aicher tulajdonos “konstruktív együttműködése” eredményeként valósul meg.
– MTI –”
F.Nagy Zsuzsanna úgysem engedné! Gépjárműforgalom az ablak alatt, stb,
Atom, szén, szélerőmű termelné az áramot… madarak beleakadnak a lapátokba, stb????
Aham! És a fejlett Szlovákia sem modernizált? Nekik még reptérük is van.
A kínai acél meg itt van a szomszédban és pihe könnyű. Nem fogják földrészeken keresztül átcincálni.
„A kassai acélmű a U.S. Steel tulajdonában van, 2021-ig tervezik levezetni az elbocsátásokat.A 2500 főt érintő létszámleépítés célja az acélgyár versenyképességének megerősítése, miközben egyre több olcsó, jórészt Ázsiából származó acél érkezik az Európai Unióba.James Bruno, a U.S. Steel kassai gyárának az elnöke közleményt adott ki, amelyben jelezte, hogy „alapos megfontolás után született döntés az elbocsátásról, aminek a célja a versenyképesség fenntartása.”
Sikeres volt a kormány terve. A jelenlegi tulajdonos körül elfogyott a levegő eladja a céget, amit majd valami lölö közeli cég megvesz. Miért is? Mert paks 2-höz irgalmatlan mennyiségű acél kell amit, ha külföldi gyártulajdonos készít a nyereséget kiszivattyúzza az országból. Magyar tulajdonos esetén a nyereség itthon maradhat…
A legrosszabb pedig az lenne, ha az acélt importból kell fedezni fos forint árfolyam mellett.
Bár megvenné az állam strómanja, Lölö!
( A vasútvonal villamosításból csak a kavics volt magyar)
Semmi gond nem lenne, ha Lölö az állam strómanja lenne. De nem az államé, hanem mindenki tudja, hogy kié! Ezzel pedig már komoly probléma van.