A gazdasági elemzéssel foglalkozó McKinsey Global Institute friss kutatása szerint a robotok el tudnák végezni a Magyarországon ledolgozott munkaórák felét, ez 2,2 millió ember összes munkaóráját jelenti. Ez az adat elsőre ijesztő lehet, a mesterséges intelligencia azonban még csak az egyszerűbb, sémák szerint működő munkák elvégzésére képes, tehát még sokáig előbb lehet egy robot gépkezelő, mint tanár.
AZ EMBEREK MUNKÁJÁRA MÉG SOKÁIG SZÜKSÉG LESZ, SŐT, EGYRE FONTOSABBAK LESZNEK AZ OLYAN KÉSZSÉGEK, AMELYEKKEL A GÉPEK NEM, CSAK MI, EMBEREK RENDELKEZÜNK.
Ilyen például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a döntésképesség, rugalmasság vagy a csapattal való együttműködés.
Éppen ezért a munkáltatók számára a képesítések helyett egyre fontosabbak lesznek a készségeink. Megyeri Mirtill, a pályakezdőket, gyakornokokat és cégeket összekötő Zyntern társalapítója is úgy fogalmazott, hogy a gyakorlat a képességalapú toborzás felé mutat. „Egyre több munkáltató kompetenciákat keres, azt nézi, a jelentkező képes-e alkalmazkodni a környezetéhez, és meg tudja-e tanulni azt, ami a munkája lesz.” Az lesz tehát a legsikeresebb, aki minél többféle készséggel rendelkezik, szívesen és hatékonyan tanul, és mindig készen áll a változásokra.
Azzal, hogy a mesterséges intelligencia elvégzi helyettünk a rutinfeladatokat, sokkal több időnk marad a bonyolult kérdések megoldására. Megyeri Mirtill szerint nem versengeni kell a mesterséges intelligenciával, hanem „felkészülni az együttműködésre”. Fontos tehát, hogy minden generáció megtanuljon ezekkel az eszközökkel dolgozni, hiszen így sokkal hatékonyabb lehet a munkája során. Idővel persze a gépi tanulással a mesterséges intelligencia egyre többféle és bonyolultabb feladat megoldására lesz képes, ehhez azonban az embereknek kell tovább tanítani és fejleszteni őket.
A gazdasági elemzéssel foglalkozó McKinsey Global Institute friss kutatása szerint a robotok el tudnák végezni a Magyarországon ledolgozott munkaórák felét, ez 2,2 millió ember összes munkaóráját jelenti. Ez az adat elsőre ijesztő lehet, a mesterséges intelligencia azonban még csak az egyszerűbb, sémák szerint működő munkák elvégzésére képes, tehát még sokáig előbb lehet egy robot gépkezelő, mint tanár.
AZ EMBEREK MUNKÁJÁRA MÉG SOKÁIG SZÜKSÉG LESZ, SŐT, EGYRE FONTOSABBAK LESZNEK AZ OLYAN KÉSZSÉGEK, AMELYEKKEL A GÉPEK NEM, CSAK MI, EMBEREK RENDELKEZÜNK.
Ilyen például a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a döntésképesség, rugalmasság vagy a csapattal való együttműködés.
Éppen ezért a munkáltatók számára a képesítések helyett egyre fontosabbak lesznek a készségeink. Megyeri Mirtill, a pályakezdőket, gyakornokokat és cégeket összekötő Zynterntársalapítója is úgy fogalmazott, hogy a gyakorlat a képességalapú toborzás felé mutat. „Egyre több munkáltató kompetenciákat keres, azt nézi, a jelentkező képes-e alkalmazkodni a környezetéhez, és meg tudja-e tanulni azt, ami a munkája lesz.” Az lesz tehát a legsikeresebb, aki minél többféle készséggel rendelkezik, szívesen és hatékonyan tanul, és mindig készen áll a változásokra.
Azzal, hogy a mesterséges intelligencia elvégzi helyettünk a rutinfeladatokat, sokkal több időnk marad a bonyolult kérdések megoldására. Megyeri Mirtill szerint nem versengeni kell a mesterséges intelligenciával, hanem „felkészülni az együttműködésre”. Fontos tehát, hogy minden generáció megtanuljon ezekkel az eszközökkel dolgozni, hiszen így sokkal hatékonyabb lehet a munkája során. Idővel persze a gépi tanulással a mesterséges intelligencia egyre többféle és bonyolultabb feladat megoldására lesz képes, ehhez azonban az embereknek kell tovább tanítani és fejleszteni őket.
