Hogy miért pont Ongára utazott a stáb? Azért, mert a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselői kitettek a Facebookra egy posztot, amiben azt írták, hogy szegregáció van az általános iskolában, olyannyira, hogy külön farsangot akartak szervezni a romáknak, illetve a nem romáknak. A Heti Napló kereste az igazgatót, aki az interjút végül mégsem vállalta, de ő is azzal magyarázta a helyzetet, amivel a képviselők: nem lehet másképp, hiszen az iskolában tanuló diákok 80 százaléka cigány származású, így pedig képtelenség megoldani azt, hogy ne legyenek csak roma gyerekekből álló osztályok.
A farsangot pedig azzal magyarázta az igazgató, hogy kicsi a hely, ezért muszáj volt kettéosztani az iskola tanulóit, és két farsangot csinálni. Az is igaz, hogy végül mégiscsak meg lehetett oldani azt, hogy az iskola mind az 500 tanulója együtt jelmezbálozhasson.
A szociológus szerint ideje lenne belátni, hogy a jelenlegi oktatási rendszer az a középosztálybeli gyerekek számára teljesíthető a legkönnyebben. Hiszen hasonló elvárások vannak, mint otthon. Aki pedig nem ilyen közegből jön, annak ez nem egyszerű. Mert számukra nem elég egyszer elmondani a feladatot, többször és esetenként más módszerekkel kell(ene).
“A nem cigány szülők el szeretnék kerülni azokat az iskolákat, nem akarják beíratni azokba az iskolákba a gyerekeiket, ahol a többségükben roma gyerekek tanulnak” – mondta Kalányos. Éppen ezért a Roma Oktatási Alap számos magyarországi településen sikerrel integrálta a roma gyerekeket olyan iskolákba, ahova addig csak nem roma gyerekek jártak. De ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, már az óvodában el kell kezdeni a szocializációs és fejlesztőprogramokat, mert így, mire az iskolába kerülnek, már ugyanazon a szinten lesznek a hátrányos helyzetben lévő gyerekek, mint a jobb módú társaik.
A probléma ezzel már csak az, hogy hiába kötelező az óvoda, sok esetben pont azok a vidéki, hátrányos helyzetben lévő gyerekek nem járnak oviba, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Mert nincs elég férőhely, vagy nincs elég szakember.
Egy friss felmérés szerint minden harmadik gyerek, akit beíratnak az iskolába, roma származású. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy egyre több lesz az olyan iskola, mint az ongai, ahol a tanulók túlnyomó többsége roma. Egyre sürgősebb tehát olyan közösségfejlesztő programokat indítani, amely megtanítja az embereket arra, hogy hogyan tud együtt élni a többségi, illetve a kisebbségi társadalom.
