Erdődiné jelezte,
hogy a klímaváltozás egyértelmű jele a hőmérséklet emelkedése. A meteorológus szerint a felmelegedéssel pedig szélsőséges időjárási jelenségek szaporodnak meg: gyakoribbak lesznek a heves esőzések, amikor hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdul le, és a száraz időszakok gyakorisága is nő. Erdődiné azt azonban fontosnak tartja, hogy aszály gyakran előfordult már múltban is Magyarországon.
A téma szakértője, Mika János éghajlatkutató azt mondja, Magyarországon négy regionális klímamodellt vizsgálnak a szakértők, ezek azt jelzik, hogy az ország területe szárazabb lesz, mert csökken a csapadék, és ez a helyzet csak rosszabb lesz a globális felmelegedéssel. Amit tudunk: a nyári csapadék csökkenni fog, a modellek alapján ugyanakkor a téli csapadéknak növekednie kellene, de a mérések szerint ez is csökken.
A tél tehát trendszerűen szárazabb, ami nem sok jót jelent a mezőgazdaságnak. Mika azt mondja, ha a modellek pontossága feljavul, és tudni fogjuk, hogy mihez kell alkalmazkodni, akkor egy-két évtized alatt ki lehet nemesíteni olyan vetőmagokat, amelyek bírják a másfajta klímát, meg lehet építeni a kisebb víztározókat. Amit csak hosszabb távon lehet kontrollálni, az a szén-dioxid kibocsátása, amivel most világszerte 70 százalékkal termelünk többet, mint amit a természet fel tud dolgozni.
A bürokrácia dagályában az öntözés
Az öntözés ügyében is a részletekben rejlik az ördög. „Kínkeserves” – Raskó György agrárközgazdász, termelő ezzel a szóval jellemzi, milyen bürokrácia jellemzi az öntözési ügyeket. A kormány kiír pályázatokat, forrást is biztosít berendezések vásárlására, de ezekhez előbb mind meg kell egyezni a földek tulajdonosaival, és különböző engedélyeket kell beszerezni. Raskó azt tapasztalta, hogy az öntözőberendezések jellemzően nagy területen, 500 méter szélesen tudnak locsolni, ám a magyar földtulajdon elaprózott, egy locsolásnyi területnek akár 10 tulajdonossal és földhasználóval is meg kell egyezni. A beadandó pályázathoz mindenkinek egyet kell érteni, és nem ritkák az olyan irracionális reakciók, amikor valaki megtiltja, hogy az ő földjét öntözze a lineár. Raskó szerint ez újabb, nehezen megoldható problémát jelent, amit a jegyzők nem tudnak hatékonyan kezelni. Az agrárszakember saját példájával érzékeltette, mennyire lassú a rendszer: cége még 2017-ben nyújtott be egy pályázatot, máig nem bírálták el.
Raskó, a felsorolással azonban itt nem állt meg, és azt mondta: a vízügyi hatóságok is nehézkesek, az engedélyek kiadása lassú, és olyan minőségi kritériumok vannak, amelyek szerinte szükségtelenek. Egy újabb példa: Magyarországon szinte csak ivóvíz minőségű vízzel lehet locsolni, míg Hollandiában magas trágyakoncentrációjúval is. „A patakvíz, tavak vize nem jó nálunk locsolásra” – mondta Raskó, majd hozzátette: a Balaton tisztának mondható vize ott folyik a Sió csatornában, de nem lehet vele öntözni a földeket. Ezért is van, hogy ma 80 ezer hektárt öntöznek, míg a 70-es években ez a terület még 350 ezer hektár volt. Az öntözést mindezek tetejébe minden kormány támogatja, és fontosnak tartja. A jogi környezet mégsem egyszerűsödik, a földtörvényt is kéne hozzá módosítani.
