Az EU legfrissebb országjelentése nem mutat
mást, mint amit a közgazdászok már régóta mondanak: egyre nő az ellentmondás a Fidesz-kormány sikerpropagandája és a valóság között. Rávilágít arra, hogy a mutatók javulása csak látszólagos és átmeneti eredmény, az unortodox gazdaságpolitika pedig a fenntartható fejlődés alapjait veszélyezteti.
A hozzáértőket nem lepte meg, hogy a kedden nyilvánosságra hozott brüsszeli országjelentés megállapításai jórészt szöges ellentétben állnak az NGM hatalmas pozitív fordulatról szóló közleményeivel. Az uniós elemzés lényegében ízekre szedi az Orbán-kormány unortodox gazdaságpolitikáját, keményen bírálva annak minden jelentős elemét. Ajánlásai gyökeres változásokat, az eddigi vonallal való szembefordulást sürgetnek, ami elengedhetetlen a hosszabb távú, fenntartható növekedéshez. Nem véletlen, hogy az NGM azonnal kikérte magának az elemzés megállapításait, ellenérvként éppen azokat a látszateredményeket felhozva, amelyek tarthatatlanságára az EU – a hazai és külföldi gazdasági elemzőkhöz hasonlóan – felhívta a figyelmet.
Nézzük a konkrétumokat. Az uniós jelentés szerint a növekedés gyorsulása csak átmeneti, a fenntarthatóságához nincsenek meg a szükséges alapok. A jövő évtől strukturális korrekciók nélkül a hiány ismét romlani fog, az adósságállomány pedig csak minimálisan csökkenthető. Ennek az okai összetettek, és a kormány intézkedéseire vezethetők vissza. Egyik fontos tényezője, hogy a gazdaság normális hitelezése a pénzügyi szektor helyzete és túlzott terhei miatt nem indult be, tovább romlott a hitelportfólió összetétele, nő a nem teljesítők aránya. A jelentés külön nevesíti a devizahitelek problémáját, és azt, hogy a kormány nagy költséggel azokon segített csak, akiken nem kellett volna.
A magánszféra gazdálkodási lehetőségeit rontják a különadók és az állandóan változó szabályozás, az üzleti környezet miatt mélypontra esett a beruházási tevékenység. A fejlesztések döntő része állami beruházás, méghozzá uniós forrásokra támaszkodva, ez nem elég a fenntartható növekedéshez. A brüsszeli anyag rámutat arra, hogy a közfoglalkoztatás javítja ugyan a statisztikát, de nem vezet sehova: a közmunkások kevesebb mint tizede tud visszatérni a munkaerőpiacra. A közmunka ráadásul óriási költségvetési forrásokat emészt fel, negatív hatásként pedig konzerválja a benne résztvevők társadalmi leszakadását. Ez hozzájárul ahhoz, hogy vészesen növekszik nálunk a szegénység: a lakosság harmada már a tartósan szegény és kiszolgáltatott réteghez tartozik, ami szintén gátja a fejlődésnek.
Akárcsak az, hogy vészesen nő az oktatásból túl korán kikerülő fiatalok aránya – hangsúlyozza az anyag, közvetve bírálva ezzel Orbánék oktatási lépéseit, mindenek előtt a tankötelességi korhatár lecsökkentését. Nyíltan kritizálja viszont a rezsicsökkentést, amelyet több szempontból is károsnak tart: egyrészt elvonja a forrásokat az energetikai fejlesztésektől és ezzel veszélyezteti az ellátási biztonságot, másrészt a hatékonyság ellen hat, holott a fenntartható rezsicsökkenéshez éppen az energia-takarékossági projekteket kellene ösztönözni, azokra fordítani az eszközöket és a forrásokat. Az unió tehát Orbánék papagájként ismételgetett állításával szemben nem az energiaárak csökkenését támadja, hiszen maga is arra törekszik, hanem annak az önkényes és hibás módját.
Az országjelentés ajánlásai a bírálatokból következnek: intézkedéseket sürgetnek az adósságpálya tartós csökkentésére, az államháztartás átláthatóbbá tételére, a hitelezés ösztönzésére, az adórendszer kiegyensúlyozottabbá tételére, a versenyt korlátozó lépések helyett a versenypiac erősítésére, az energiaárak szabályozásának megváltoztatására, valamint a korai iskolaelhagyás ellen. Az elemzésben kritizált elemekkel együtt mindez lényegében Orbánék unortodox gazdaságpolitikájának feladását szorgalmazza, ami érthetően azonnali válaszra sürgette a kormányt.
Az NGM közleménye azonban igencsak vérszegényre sikeredett. Bírálta az országjelentés megállapításait, érvként azonban éppen azokat a mutatókat hozta fel, amelyek megtévesztő voltára az EU felhívta a figyelmet. A növekedés gyorsulása tény, viszont korlátozottsága és egyoldalúsága is: valójában két ágazat, a járműgyártás és az építőipar húzza, az utóbbinak van meghatározó szerepe a beruházások megugrásában is, méghozzá döntően még az előző hétéves ciklus uniós pénzforrásaira alapozva. A csodálatos foglalkoztatási adatokra való NGM-es hivatkozás ugyancsak álságos, a statisztikai javulás – ahogy erre a brüsszeli anyag is rámutat – leginkább a közmunka költséges felfuttatásának köszönhető, lásd a legfrissebb adatokat: az idei első negyedévben 150 ezerrel több közmunkás volt, mint tavaly, emellett 30 ezerrel több külföldi munkavállaló is a kimutatásba került, így jött össze éves szinten a 200 ezer feletti munkavégzői növekedés.