A miskolctapolcai fürdő fejlesztése nem

 marad kerítésen belül. Hiszen az őspark, a Hejő és a parti sétány is hatott az elképzelésekre – így a tervek szerint a fürdő is nyit kifelé, aminek eredményeképpen létrejöhet egy igazi fürdőkorzó, Tapolca sétálóutcája.

 

Hogy milyen a jó fürdő, arra mostanában nagyon sokféle választ adtak, hiszen számos létesítmény épült az elmúlt években Magyarországon. A válaszoknak azonban van legalább egy közös pontjuk: a kiváló, nemcsak egy települést, de a távolabbi értelemben vett környéket, sőt, a turizmust is szolgáló fürdőben kell lenni valaminek, amire azt mondja a látogató: ilyen nincs máshol!

A kuriózumkeresés „izgalma” természetesen a tapolcai fürdő tervezésekor is jelen volt. Azonban Rosta S. Csaba építész elmondta, az eredeti kupolás épületből származtatott kúpos, egyedi formák, és a belőlük transzformált szaunatölcsérek is kapcsolódnak ahhoz, ami különleges adottsága a fürdőnek és környékének. Amit nem kell kitalálni, „csak” megőrizni és érzékelhetővé, élvezhetővé tenni – ez pedig a strand ősparkos, arborétum minőségű közege, és a területén is megtalálható hatalmas platánok. Mondhatnánk úgy is: a zöld. Így az, hogy a tapolcai fürdő fejlesztésének első üteme Green City akkreditált terv, csak technikai értelemben volt döntés kérdése, a természetelvű szemlélet kódolását lényegében a helyszín sugallta.

– Amikor a helyszínnel alaposabban megismerkedtem, nagyon nagy hatással volt rám az őspark. Sok egyedi hely van az országban, de a Barlangfürdőtől induló őspark, az azt is érintő Hejő-patak nagy szintkülönbségeket átlépő vezetésével, hídjaival, a tóval és szigettel, part menti sétányával és a platánokkal egészen különleges. Itt nem lehet úgy viselkedni, mint ha egy „egyszerű” zöldmezős létesítményt terveznénk. Egy pillanatig nem volt kérdés, hogy a helyszín karaktere, az intenzív zöld mindenképp megőrzendő, tiszteletben tartandó – fogalmazott az építész-tervező.

Hangsúlyozta: eleve nem véletlenül van ott, ahol a strand, hiszen az ózondús levegő, az árnyékolt terület nagy lehetőség, és kiválóan alkalmas a szabadtéri sportolásra, fürdőzésre. Így természetesen azokat a platánokat is tiszteletben tartják, amik kerítésen belül, a strand területén találhatók. Ennek a tiszteletben tartásnak konkrét, már látható megnyilvánulása, hogy az építkezés idejére fakalodát kaptak a fák, így is védik azokat a sérülésektől. Azonban ennél jóval többről van szó.

– A szaunatölcsérek formája összekacsint a főépület kupoláival, elhelyezésüket pedig a platánok ihlették. Azt szerettük volna, hogy ne a szokásos zárt kabinlégkört kapják a szaunázók, hanem úgy érezzék magukat, mintha kint lennének a természetben, a nyugtató zöldben – mondta az indíttatásról Rosta S. Csaba. Ezért született meg a tölcsérek közötti függőhíd is – ami szinte a lombkorona között vezet, mintha az ágakon közelíthetnénk meg a szaunákat, amelyek ablaka szintén a lombokra nyílik.

Az inspiráció találkozott a szabályozási tervvel is, hiszen az 65 százalékos zöldfelületi arányt ír elő. Ezt pedig csak úgy lehet tartani, hogy szinte tökéletesen alkalmazkodnak a Green City elvárásaihoz is. Így került zöld tető az épületekre, a gépészet pedig a föld alá, és fölé a füves domb. De nemcsak a külső környezet „szivárog be” a fürdőbe, az is kinyit a környezetére – szervesen összekapcsolódik vele. Ahogy a Barlangfürdő rásimul a hegyre, és napozóteraszokkal nyit a Csónakozó-tóra, ugyanígy nyit az új fürdő az őspark és a sétány felé.

– Nagyon szeretnénk elérni, hogy az Aradi sétány igazi fürdőkorzóként kezdjen működni. Ennek egyes, jól integrálható elemei már léteznek, hiszen ott van például Taba Benőnek a fürdő két területét összekötő gyalogos fahídja. A korzó viszont nem tud önmagában működni, kell, hogy ihassunk valahol egy jó kávét, vehessünk a gyereknek fagyit. A megújuló főbejárati épület ezért a fogadó-bevezető vizes medencék után egy nagy, vendéglátásra alkalmas terasszal kezdődik, ami a sétálók kedvéért akár hosszabb nyitva tartással működhet, mint a strand – beszélt a nyitás terveiről Rosta S. Csaba.

Mindez összekapcsolódna a Barlangfürdőtől egészen a városi uszodáig kiszélesíteni tervezett Hejő-sétánnyal, ami a strandfürdőnél átkerülne a patak másik oldalára, hogy az öltözőépületek alsó szintjén lévő üzletek kifelé és befelé is kiszolgálhassák a vendégeket. Így kialakulhatna Tapolca nézelődésre, megpihenésre, szórakozásra, találkozásra egyaránt alkalmas, valódi sétálóutcája.