Emil KaloA” szívideg” egyszeri és megismételhetetlen gyógyítása.
Harmincon túli cigánynő rendkívűl megkeserítette az osztály ügyeletes orvosainak munkáját.Egy héten 4-5X éjfél után2-3óra között hozatta be magát az osztályra szívideg miatt.A rendkivül teátrális panaszai placebo(fiz.só)injekcióra szüntek.Reggel 5 órakor már követelte a mentővel történő hazaszállittatását.Volt kb.20-30 neurológiai és pszihiátriai és közel 100 belgyógyászati zárójelentése, neurózis,pszihopatia,funkcionalis szivbetegség diagnózisokkal.Neurologia és pszihiatria ráirta a zárójelentéseire,hogy panaszok ismétlődése esetén lássa belgyógyászat.
Enyhén szólva felháborodva szóltunk főorvosunknak a helyzet tarthatatlanságáról.
Főnökünk meglepetésünkre megbeszélésen tehetetlenségében kissé gúnyorosan mondta neki,hogy magának Horvátné aklakon át kéményen át bármikor a szolgálatára állunk.A megoldást Cs.Laci végül is megvalósitott ötlete jelentette.Főnökünk az igazgatás engedélyével,hozzájárult,hogy a szívideget „kioperáljuk”.Megfelelő szóbeli,gyógyszeres előkészités és „felvilágositás” után került sor nagy felhajtással a „műtétre”.A beteg szemeláttára négy személy mosakodott be,húzott gumikesztyüt,izolált és fiz sóval altatott egy orvos.Közben Laci a mütéti terűletet bejódozta, maszkot kötött,majd a csipesszel a beteg bőrét mégrántva az előre jódban ázó cipőfűző darabot a kezében tartva a fádalomtól reszkető beteg fűlehallatára boldogan felorditott,hogy Horvátné megvan a szívidege.Ezt kérőpapírral sürgőséggel a kórbonctanra „küldtük”.Sebkötözés után kórterembe tolóágyon szállitották.4 nap múlva a kórbonctani lelet igazolta a szivideget.Másnap a beteg panasz és tünetmentesen távozott.Azóta sem láttuk.Kb.egy év elteltével megünnepeltük a szívideg sikeres gyógyítását ala Cs.Laci módra.Mi boldogan fizettünk.