A Magyar Posta vezetése bemutatta azokat a terveket, amelyek alapján a 2013-tól esedékes postai liberalizációra készülnek. A vállalat elsősorban a vevőorientáltabb hozzáállásban és az elektronikus szolgáltatásokra való átállásban látja a sikert.

 

Elsősorban az elektronikus kapacitásukat fejlesztik, amire építve bővíteni és javítani lehet a szolgáltatásokat, köztük a pénzforgalmi tevékenység szélesítését, mondta egy hétfői sajtótájékoztatón Geszti László vezéigazgató. Emellett különösen fontos feladatnak nevezte a vállalat kultúrájának megváltoztatását, főleg az ügyfélorientáltabb, kereskedelmibb szemlélet irányába.

A tájékoztatón elhangzott, hogy a Magyar Posta kilenc éve folyamatosan nyereségesen működik, előzetes adatok alapján várhatóan a 2011-es évi adózás utáni eredmény 3-4 milliárd forint lesz. Ez kis javulás a 2010-es 3,2 milliárdhoz képest, viszont messze van a 2009-es 6,5 milliárd forinttól. A hagyományos postai szolgáltatásaik stagnáltak, de érzékelhetően nőtt a szállítmányozási, logisztikai és a pénzforgalmi tevékenységeik bevétele. A ráfordításaik az inflációnál alacsonyabban emelkedtek, és büszkék arra, hogy mindezt elbocsátások nélkül érték el.

Külföldön és belföldön is erősítenének
A piacnyitás miatt erősődő versenyben belföldön átalakításokat terveznek, és tervezik, hogy kilépnek a nemzetközi szinten is nyitnának. „A verseny nem biztos, hogy azt az eredményt fogja hozni, mint amit sokan várnak tőle” – jegyezte meg.

A regionális terjeszkedés során a Magyar Posta érdeklődik a montenegrói, illetve a román posta privatizációja iránt, ez utóbbi esetében információjuk szerint 30 százalékot kíván értékesíteni a román állam. Részleteket azonban még ők sem tudnak, miután még nem jutottak hozzá a társaságok pontos adataihoz.

Varga Dezső, a Posta üzleti és koordinációs vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy a posta bevételeinek 70 százalékát már most is a versenypiacon szerzi, és 30 százalékot tesz ki az 50 gramm alatti levélforgalom. Terveik szerint a levél- és a pénzforgalom területén komplex szolgáltatást tudnak majd nyújtani ügyfeleiknek az informatikai fejlesztések megvalósulása révén.

Villanyóra-olvasó postások jönnek?
Tervezik, hogy a csomagküldésben 0-24 órás lehetőséget biztosítanak, bővítik az önkiszolgáló postabolt-hálózatukat, továbbá új szolgáltatásokat vezetnének be az árbevétel nagyobbik részét adó üzleti ügyfeleknek, például a mérőóra leolvasást vagy díjbeszedést. Emellett felvásárlások segítségével a hírlapterjesztésben vissza kívánják szerezni „elvesztett hegemónájukat”.

Németh Emil üzemeltetési vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy a postahelyek informatikai fejlesztése jövő májusra befejődik, és ezzel támogatni lehet az új termékek, szolgáltatások bevezetését. A csomagkézbesítőket elektronikus eszközökkel látják el ez év végéig, hogy növelni lehessen a szolgáltatással kapcsolatos lehetőséget, például nyomon követhetővé teszik a kézbesítés útját, ezen kívül csomagautomatákat is telepítenek a forgalmas helyekre. A járműpark megújítása során nagy teljesítményű kocsikat és gázüzemű autókat is forgalomba állítanak. Emellett külön figyelnek rá, hogy a posták ügyfélterének kialakítását bankszerűvé tegyék.

Bakati Gábor pénzforgalmi vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy kifejlesztik a „fehércsekk” terméket, egyrészt újrafeldolgozható papírt használnak, másrészt elektronikus számlaügyintézést tesznek lehetővé. Kitért arra, hogy a Magyar Posta évente 300 milliárd forint állami értékpapírt is értékesít, és a jövőben a csúcstechnológia bekapcsolásával bővítik ezen a területen is a szolgáltatásukat.

Most nem véletlenül járnak arra
Kérdésre válaszolva Geszti László hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tranzakciós adó nemcsak a sárgacsekket érinti, hanem más pénzügyi szolgáltatásokat is, és mivel még nincsenek kidolgozva a részletek, így nem lehet tudni még, hogy ez mekkora összeget jelent majd. Ugyankkor nem féltik a sárga csekket sem, mivel egyrészt ez a banki utalásnál olcsóbb készpénforgalmi megoldás, másrészt az ország „nem csak a VI. és a VII. kerületből áll”.

A vezérigazgató a mobilpiaci szerepvállalásról annyit mondott, hogy az új szolgáltató önálló vállalatában a Magyar Postának 10 százalék tulajdoni hányada van, a befektetői szerepük mellett a posta hálózatával is hozzájárulnak majd a szolgáltatáshoz. A Posta korábbi gyászos mobilpiaci szerepvállalását pedig úgy értékelte, hogy akkor úgy valósult meg a befektetés, mint amikor „valaki véletlenül arra jár”, most ez nem így lesz.

Emellett nem javasolnák, hogy a Magyar Posta nyereségét osztalékban kivegye a tulajdonos, hiszen ez az összeg a beruházások pénzügyi alapja, és a fejlesztések révén értékesebb lesz a cég.

Azt viszont elvárnák, hogy piacnyitás után hasonló feltélekkel versenyezzenek, mint a konkurencia. A közbeszerzési kötelezettségük kapcsán elmondta, hogy olyat várják tőlük, mint ha „összekötött lábbal kéne táncolniuk.”