Több mint három évvel ezelőtt  (ma már tudom, hogy nagy könnyelműséget követtem el), megkeresett postaládai szórólapon keresztül a Citi Bank, amelyben hitelkártya lehetőséget ajánlott fel „kedvező feltételekkel”. Nagyon nem olcsó! Mivel akkor még viszonylag stabilnak volt mondható az anyagi helyzetem, így hát belementem és kérvényeztem, ezt a banki lehetőséget. Gondolván arra, hogyha pillanatnyilag megszorulok, akkor kisegít a bajból, majd minden gond nélkül törlesztem az általuk megszabott módon. De sajnálatos módon jó egy év múlva az anyagi helyzetem megrendült, és nem tudtam maradéktalanul törleszteni az általuk meghatározott összeget. Így bekövetkezett az, hogy teljes összegben kimerítettem a hitelkártya keretemet (140.000-Ft) és a havi igencsak megemelkedett törlesztőrészletet sem tudtam teljes egészében rendezni, hisz más kiadásaim is voltak, mint pld. a szintén nem olcsó lakásrezsi. Jöttek a telefonok, sms-ek, amelyekben figyelmeztettek a kötelezettségemre. Ez mind rendben is van, én voltam a szerződés megszegője, és végül is a saját pénzüket kérték vissza. Majd ezek után látván, hogy valóban baj van velem, felajánlották azt, hogy a hitelkártya tartozásomat átcsoportosítják személyi hitel adósságra. Ok belementem, mert így a havi törlesztő részletem már csak havi 5000-Ft-ra módosult, szemben a havi 18.000-20.000 Ft.-al szemben. Ezek után viszont megemelkedett a futamidő 3 évre és 140.00 Ft helyett az adósságom 240.000- Ft lett. Természetesen elfogadtam, hisz mi mást tehettem és fizettem a megfelelő törlesztő részletet. Sajnálatos módon eljött az az idő is, hogy 1 hónappal itt is elcsúsztam, amit görgetek azóta is magam előtt. S itt jön az én problémám, ami miatt már idegileg kezdek teljesen kiborulni. A rendszeres sms-ek, telefonok 4-5 naponként, amelyben felszólítanak, figyelmeztetnek az elmaradásomra és egyeztetik az időpontot, hogy mikor fogom pótolni a tartozásomat? Én ezt elmondom, egyeztetjük, majd kb. 4 nap múlva kezdődik mindez elölről. „Adat egyeztetés: mikor született, hol született, „miért született” anyja neve? stb”. Ez havonta megismétlődik min. 8-szor. Volt, hogy este 1/2 9 órakor telefonáltak. Mikor ezt kifogásoltam azt válaszolták, hogy ezt ők este 9 óráig is megtehetik.
Valóban??? Hát hol van a magánszféra védelme? Gondolom én, hogy van mindennek valahol egy határa! Nem az bosszant, hogy kérik a pénzüket, mert ebben igazuk van, hanem az, ahogyan ezt teszik. Hiába mondom nekik, hogy én elismerem ezt a havi csúszásomat, ki is fogom fizetni minél hamarabb, ahogy ezt a lehetőségeim megengedik, mert engem is nyomaszt és szeretnék egyenesbe jönni. Nem kell engem figyelmeztetni, mert egyszerűen nem tudok róla elfelejtkezni és az ő figyelmeztetésük nélkül is, ahogyan meglesz a pénzem azonnal fizetni fogok, hogy egyenesbe jöjjek. Hiába hívogatnak telefonon, küldik az sms-ket, amíg ennek pillanatnyilag nem tudok eleget tenni, hiábavaló a „zaklatásuk”. Mert én ezt már annak tartom. Ha korábban pár nappal előtte valamit már megbeszéltünk, ők ezt rögzítették, (magyar nyelven és mondjuk nem francia nyelven), akkor mi értelme van ezt pár naponként újból ismételgetni? Azt válaszolták nekem, hogy ők könnyített lehetőséget teremtettek számomra jóval kevesebb kamatért, akkor ehhez tartsam magam. Mondom én, igen ?- ezért én plusz 100.000- Ft-ot fizetek vissza önöknek, vagyis: „így mulat egy magyar úr!” A történetem ennyi, és nem több, de elgondolkoztató!