A pénzügyi, gazdasági válság következtében  körülbelül minden harmadik autószalon lehúzta a rolót Magyarországon; a bezárt üzletek többsége pedig jelenleg is üresen  áll.

A válság előtt mintegy 1100 autószalon volt az országban, amelyeknek körülbelül a harmada bezárt – mondta a Napi Gazdaságnak Szuna József, a Gépjármű-Márkakereskedők Országos Szövetségének alelnöke. A tönkrement egységeket jobb esetben másik márkakereskedő vásárolta fel, vagy a bankok vették vissza, s próbálják értékesíteni vagy hasznosítani.

Előbbire nincs igazán kereslet, utóbbi pedig a szalonok adottságai miatt nagyon költséges vállalkozás, bár az alelnök ismer olyan üzletet, amelyet alkatrészbolt vett bérbe. A nehézségeket mutatja, hogy a bezárt egységek kétharmad része most is üresen áll – teszi hozzá az alelnök.

A több száz milliós nagyságrendű beruházással létrehozott autószalonokhoz ma már akár százmillió forint alatt is hozzá lehet jutni, különösen vidéken, de a fővárosi üzletek átlagára is százmillió forint körül van, vevő azonban csak a legritkább esetben jelentkezik. Új szalonok építése egyelőre szóba sem jön – hangsúlyozza Szuna, mivel a forgalom még alig mozdult el a mélypontról, ráadásul az építés költsége legalább a kétszerese lenne a mostani pici áraknak.

Az autókereskedők forgalmának drámai visszaesése és a szalonok tömeges bezárása nem hozta az ingatlanpiacra tömegével ezeket üzleteket – mondta lapunknak Kiss Ernő, az Eston International társigazgatója. A túlnyomórészt svájcifrank-alapú hitelből finanszírozott ingatlanok tulajdonosai a forgalom lemorzsolódása és a törlesztés emelkedése miatti kettős teherrel nem tudtak megbirkózni, ezért az ingatlanok jellemzően visszakerültek a finanszírozóhoz, hacsak egy tőkeerős konkurens fel nem vásárolta őket. Zömmel az alacsony és középkategóriás márkákat forgalmazó szalonok kerültek nehéz helyzetbe.

A bankok szintén nem öntik a piacra a bedőlt autószalonokat – erősíti meg Kiss is, hiszen sajátosságaik korlátozzák a keresletet, az újraszabásuk pedig komoly beruházást igényel. Ehelyett a hasznosításukkal próbálkoznak, legalábbis erre utal, hogy koránt sincs annyi szalon a piacon, mint ahány csődbe ment. Ingatlanosokhoz azért sem nagyon kerül ez a kínálat, mert a konkurens cégek ismerik egymást, közvetítő nélkül is megoldják az ügyet – teszi hozzá.

A jellemzően kurrens lokációjú, hatalmas üvegportálokkal, ügyféltérrel, eladótérrel, technikai területtel, szervizzel rendelkező volt autószalonokba meglehetősen nehéz más funkciót telepíteni, bár az autókereskedéshez valamennyire kapcsolódó, szervizigényes üzletágak, mint például a gumikereskedés, bérlővé válhatnak az ingatlanban.

A konkurens felvásárlások mellett arra is van példa, hogy az értékesítés után várhatóan egészen más funkciójú épület kaphat helyet az ingatlanon, mint például a Szentendrei úton. A válság előtt a Váci út belső részén elhelyezkedő két autókereskedés is erre a sorsra jutott, az egyik helyén épült fel az Atrium Park irodaház, a másik ingatlanon még csak tervezik egy irodakomplexum fejlesztését. Kiss szerint elképzelhető, hogy a jövőben a kereskedőknél koncepcióváltás lesz az autókereskedések kialakításában: egy telephelyen többféle márkájú kocsit fognak értékesíteni.

napi.hu