Tisztelt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal! A mai nap a Parlament megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását.Szíves figyelmükbe ajánljuk a Rogán Művek egyik „szerzeményét”!
Dédestapolcsány egy észak-borsodi kistelepülés a Bükk lábánál. A település Rogán Antal harmadik feleségének, Obrusánszki Barbarának a szülőfaluja. Itt található a történelmi jelentőségű Serényi-kastély is.
A Serényi család neve szorosan összefonódik szülővárosom, Putnok történetével. A család évszázadokon át élt a településen, és számos jótétemény, fejlesztés, valamint közösségi kezdeményezés kötődik a nevükhöz. Különösen kiemelkedő alak volt gróf Serényi Béla (1866–1919), földművelésügyi és kereskedelemügyi miniszter, akit a helyi emlékezet „Putnok Széchényijeként” tart számon. Politikai pályafutása mellett életének egyik legfontosabb feladatának tekintette Putnok modernizálását és a helyi lakosság támogatását.
Az ő tevékenységének köszönhetően Putnok a 19. század végén és a 20. század első két évtizedében történetének egyik legjelentősebb fejlődési korszakát élte át. A számos kezdeményezés közül külön említést érdemel a Magyar Királyi Háztartási Iskola 1913-as létrehozása, amely egyéves képzést biztosított leányok számára. Az intézmény a nők gazdasági, kertészeti oktatását és általános műveltségének fejlesztését szolgálta. Az iskola tanulói között volt Gobbi Hilda színésznő is.
Putnokon szintén található egy Serényi-kastély, amelyet korábban értékesítettek, azonban a mai napig nem történt meg a felújítása.
A dédestapolcsányi Serényi-kastély hivatalosan nem a miniszter tulajdona, hanem a kabinetminiszter baráti és üzleti köréhez sorolt Lefkovics György és Sztanó István szerezték meg.(HVG) A budapesti vállalkozók azután vásárolták meg az épületet, hogy Rogán Antal feleségül vette a faluból származó Obrusánszki Barbarát. A kastély mintegy 120 éves, és műemléki védelem alatt áll.
A Sajó Völgye Tisza Sziget tagjai ezúton kérik, hogy a fent nevezett dédestapolcsányi Serényi-kastély megvásárlásának körülményeit, valamint a felújítással kapcsolatos terveket és folyamatokat kivizsgálni szíveskedjenek!
Egy válasz
Így van! Legyen LMBTQ….I….P…..Z -központ, EU-támogatással. ( A betűk csökkentik a Föld lakosságát, a „Z” ösztönzi a migránsokat, ők fognak a hadiüzemekben dolgozni)
Ja, és legyen a kastélyban egy Péter Gábor emlékszoba is, ha már tiszás-rencerváltás vót.
https://strassertibordr.hu/aprosagok/gobbi-es-galgoczi/
„Mialatt Galgóczi Erzsébet saját identitásával küzdött, Gobbi budai villájába költöztette választottját. Igazi régi vágású gentlemanként viselkedett a szerelemben: kedvesének minden premieren száz szál vörös rózsát küldött az öltözőjébe. Főnöke és egykori barátja, Major Tamás egy idő után nem tűrte tovább a nyílt normasértést: Gobbit renitens életmódja miatt kirúgta a Nemzeti Színházból. A két színésznő hosszú távra tervezte közös életét. Egy fellépésből hazafelé tartva megálltak ölelkezni, és megláttak egy telket a Dunakanyarban, amit Gobbi azonnal megvásárolt, hogy ott építse fel szerelmi fészküket. Ezután jelent meg a színen Galgóczi Erzsébet, Gobbi Hilda pedig hamarosan elhagyta élettársát.
Nem tudjuk, mi lobbantotta lángra a szerelmet, de a rendszerhű, mégis igazságkereső művészek intellektuálisan is összetartoztak. Galgóczi ráadásul először tapasztalhatta meg az összetartozás felszabadító erejét. Ha nem is ország-világ előtt, de legalább a művészvilágban végre az írónő is felvállalhatta önmagát. Gobbi nemcsak nagy szabadságot biztosított számára, hanem polgári életet is. Nem költöztek teljesen össze, az írónő külön lakásban élt, amit kedvese rendezett be a számára, de sok időt töltöttek a színésznő villájában – aminek felső emeletén az elhagyott Temessy Hédi lakott, külön lakásban. Csak az írónő naplóiból tudhatnánk meg, hogy betegség- és bűntudata teljesen elmúlt-e, de ezeket örökösei nem tették kutathatóvá…..A színésznő is segítette társa pályáját. Ő intézte el, hogy az 50-es évek koncepciós pereiről készített regénye, a Vidravas megalapozásához az egykori hírhedt ávós vezető, Péter Gábor interjút adjon Galgóczinak. Nélküle valószínűleg nem vállalta volna el az írónő szülőföldje országgyűlési képviselői tisztségét sem.
A Vidravashoz hasonló mély rendszerkritika jellemzi az írónő 1980-ban megjelent, Törvényen belül című kisregényét is. A felkavaró szerelmi történet erősen épít Galgóczi fájdalmas emlékeire. Az újságíró Éva és kolleganője, Lívia egymásba szeretnek, majd Lívia katonatiszt férje féltékenységében rálő a felségére, aki megbénul, Évát pedig külföldre szökés közben lelövik a határőrök. Szerelmük történetét az ügyüket feltárni kívánó rendőr rakja össze Éva hátrahagyott jegyzeteiből. A kisregényből két évvel később Makk Károly rendezett felejthetetlen filmet Egymásra nézve címmel.”