Kedvencek Még este 8-ig van idő! Némi mankó észrevételek benyújtásához:
Lényeges észrevételek
A tervezett mészkőbánya és a kapcsolódó cementipari tevékenység újraindítását nem támogatjuk, mivel álláspontunk szerint a beruházás jelentős természetvédelmi, vízbázis-védelmi, földtani, turisztikai és lakossági kockázatokkal jár, amelyeket a benyújtott dokumentáció nem értékel kellő alapossággal, illetve több lényeges kérdésben nem ad megfelelő garanciát.
1. Természetvédelmi és jogi akadályok
A bányatelek országos és nemzetközi jelentőségű természetvédelmi területeket érint.
• A terület a Natura 2000 hálózat részét képező „Bükk hegység és peremterületei” különleges madárvédelmi területhez tartozik.
• A bányatelek a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark területén helyezkedik el.
• Az országos ökológiai hálózat pufferterületén fekszik, közvetlen kapcsolatban nagy természetességű erdőkkel és magterületekkel.
A tervezett nyugati irányú bővítés olyan közösségi jelentőségű élőhelyek visszafordíthatatlan megsemmisülésével járna, mint:
• melegkedvelő tölgyesek,
• sajmeggyes bokorerdők,
• sziklagyepek,
• lejtősztyepprétek.
Ezek természetes állapotukban évtizedek alatt sem pótolhatók.
2. Védett növény- és állatvilág veszélyeztetése
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának nyilvántartása alapján a bányatelek területén dokumentáltan előfordul
• legalább 20 védett növényfaj,
• 4 fokozottan védett állatfaj,
• 21 védett állatfaj,
köztük számos Natura 2000 jelölő faj.
Kiemelt természetvédelmi jelentőségű többek között:
• uhu (Bubo bubo),
• vándorsólyom,
• darázsölyv,
• bajszos sármány,
• Janka-tarsóka,
• piros kígyószisz,
• vízparti deréce több ezres állománya.
A robbantások, zajterhelés, rezgések, porterhelés és élőhelyvesztés ezen fajok állományát közvetlenül veszélyeztetik.
A hatástanulmány készítője korábbi dokumentációkra támaszkodott, amelyet csupán 2026 tavaszán végzett kiegészítő felméréssel egészített ki. Egy teljes körű természetvédelmi hatásvizsgálatnak legalább egy teljes vegetációs évet kellene lefednie, hogy a vonuló madarak, a fenológiai ciklusok és az időszakosan megjelenő fajok is megfelelően dokumentálhatók legyenek.
Álláspontom szerint új, teljes körű természetvédelmi felmérés elkészítése, valamint a természetvédelmi hatóság és független szakértők bevonása indokolt.
3. A fokozottan védett barlangok veszélyeztetése
A bányatelek közvetlen környezetében három kiemelkedő jelentőségű barlang található:
• Nagykőmázsa-völgyi víznyelőbarlang,
• Nagykőmázsa-oldali-zsomboly,
• Tapolcai-tavasbarlang (Barlangfürdő).
E barlangok nemcsak természetvédelmi, hanem hidrogeológiai és turisztikai szempontból is országos jelentőségűek.
A Nagykőmázsa-völgyi víznyelőbarlang elszivárgó vizei közvetlen kapcsolatban állnak a miskolctapolcai forrásrendszerrel.
A barlangok egyben jelentős denevérélőhelyek is, többek között:
• kereknyergű patkósdenevér,
• nagyfülű denevér,
• csonkafülű denevér,
• hosszúszárnyú denevér.
A bányaudvar a fokozottan védett barlangok felszíni védőövezetét is érinti.
A dokumentáció nem vizsgálja megfelelő részletességgel
• a robbantások szeizmikus hatásait,
• a repedéshálózat változását,
• a barlangi klíma módosulását,
• valamint a denevérállomány zavarását.
Hiányoznak továbbá a barlangokat magukba foglaló földtani térrészekre vonatkozó védőidomok kijelölései.
4. Ivóvízbázis-védelmi és hidrogeológiai kockázatok
A bánya a miskolctapolcai ivóvízbázis (Olasz-kút és Új-kút) fokozottan érzékeny hidrogeológiai védőövezetében található.
A karsztos kőzetekben a szennyező anyagok rendkívül gyorsan terjednek.
Egy esetleges havária – például:
• üzemanyag-szivárgás,
• hidraulikaolaj kifolyása,
• kenőanyagok talajba jutása,
• robbantási maradványokból származó nitrátok,
néhány órán belül elérhetik a vízbázist, veszélyeztetve
• Miskolc ivóvízellátását,
• a miskolctapolcai Barlangfürdőt,
• valamint a teljes karsztvízrendszert.
A dokumentáció nem tartalmaz megfelelő hidrogeológiai modellt a bányászat, a vízbázis, a víznyelőbarlangok és a Barlangfürdő kapcsolatának részletes vizsgálatára.
5. A robbantási technológia hiányos ismertetése
A dokumentáció nem tartalmazza
• az alkalmazandó robbanóanyag típusát,
• a robbanóanyag mennyiségét,
• a furatsűrűséget,
• a robbantási paramétereket,
• a rezgésvédelmi számításokat,
• valamint a barlangokra vonatkozó biztonsági védőidomokat.
Nem ismerteti azt sem, hogy az évi 2 millió tonnás kitermelést milyen korszerű gépparkkal kívánják végezni.
A felsorolt berendezések alapján nem állapítható meg, hogy a tervezett technológia alkalmas-e ekkora termelési volumen biztonságos megvalósítására.
6. Levegőminőség, zaj és rezgésterhelés
A robbantások, törés-osztályozás, rakodás és anyagszállítás jelentős
• porterhelést,
• zajterhelést,
• rezgéshatást
eredményezhet.
A modellezés szerint a zajvédelmi hatásterület eléri az Avalon Park térségét.
A porterhelés és zajterhelés kedvezőtlenül hathat
• a lakosság egészségére,
• az üdülőterület nyugalmára,
• a természetes élőhelyekre,
• valamint a turizmusra.
7. Tájképi és geoparki értékek károsodása
A bányatelek a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark része.
A bányászat
• csökkenti a földtudományi örökséget,
• visszafordíthatatlan domborzati változásokat okoz,
• jelentős tájsebet hoz létre,
• rontja a Bükk keleti peremének tájképi értékét.
A tájseb több távoli kilátópontról – így az Avas kilátóból is – jól látható.
8. Turisztikai és társadalmi hatások
A beruházás kedvezőtlenül érintheti
• a miskolctapolcai turisztikai térséget,
• az Avalon Parkot,
• a Barlangfürdőt,
• valamint a térség rekreációs funkcióit.
A dokumentáció nem vizsgálja megfelelően
• a szállítórendszer esetleges üzemzavarait,
• az alternatív szállítási útvonalakat,
• valamint a turisztikai veszteségeket.
9. Kumulatív környezeti hatások
A bánya és a cementgyár együttes működése esetén a környezeti hatások összeadódnak.
Ez különösen jelentkezhet
• porterhelésben,
• zajterhelésben,
• rezgésekben,
• közlekedési terhelésben,
• levegőminőségi problémákban,
• valamint az élővilág zavarásában.
A benyújtott dokumentáció ezen kumulatív hatásokat nem értékeli kellő részletességgel.
Összegzés
Álláspontunk szerint a benyújtott környezeti hatástanulmány nem ad megfelelő választ a beruházás legfontosabb természetvédelmi, vízbázis-védelmi, hidrogeológiai, földtani és turisztikai kockázataira.
Hiányoznak a megfelelő részletességű kockázatbecslések, a korszerű műszaki garanciák, valamint azok a bizonyítékok, amelyek kétséget kizáróan igazolnák, hogy a bányászati tevékenység nem veszélyezteti:
• a miskolctapolcai ivóvízbázist,
• a fokozottan védett barlangokat,
• a Natura 2000 területeket,
• a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark értékeit,
• a védett növény- és állatvilágot,
• a térség turisztikai vonzerejét,
• valamint a lakosság egészségét és életminőségét.
Mindezek alapján a tervezett bányanyitást és a cementgyár újbóli működését nem támogatjuk.
Javasoljuk továbbá, hogy a bánya által érintett terület – kiemelkedő természeti, földtani és ökológiai értékei alapján – helyi jelentőségű védett természeti területté kerüljön nyilvánításra.
Miskolc, 2026. július 28.
Miskolci Cementgyár STOP Munkacsoport
11 Responses
Éljen a Strabag! Éljen az osztrák Schmidt és a belga Collinet család!
A CEFRE az CEFRE.
papírforma
Olyan izgi. a bányatelek területén dokumentáltan előfordul az
• uhu (Bubo bubo),
Van humora az 5000 tonna/szállópor nagyasszonyának. polihisztor. Keni-feni a bánygépparkot 😁😂🤣😀
„Kígyónak lábsót, madaraknak fogsort.
Diktál a beteg, írja a doktor.
Beszél majd az utókor, kiről?
Hahahaha Doktor Bubóról.
Köhög a harcsa, reumás a mókus.
Nem segíthet rajta, csak a pszichológus.
Beszél majd az utókor, kiről?
Hahahaha Doktor Bubóról.
Füllentett a hüllő, az a vén bolondos.
Csak úgy rektor úr ő, ahogyan én orvos.
Beszél majd az utókor, kiről?
Hahahaha Doktor Bubóról.
Beszél majd az utókor, Doktor Bubóról!!”
„A bányászat
• csökkenti a földtudományi örökséget,”
Kirúgni minden bánymérnököt és elvenni a diplomájukat, azonnal!
Sírjukat feldúlni!
Ez nem zöldfasiszta kérés; ez parancs ! Hallod Tóth Szántai! Csak másodhegedűs lehetsz.
Sima ügy! Káli-Kriza-Veres-Tóth-Szántai polgármesterek a hibásak!
Mexikóvölgyi bánya ne fogyaszt ivóvizet, Nagykőmázsa fogyaszt ivóvizet, a Hell.nek nem jut.
Ne rontsuk a helyzetet.
MAI Vízkészlet mennyiségek
„Országos vízkészlet: 195.599 km3
készlethiány: -15.719 km3
Duna vízgyűjtő: 81.046 km3
készlethiány: -4.895 km3
Tisza vízgyűjtő: 114.553 km3
készlethiány: -10.823 km3
összehasonlításul a Balaton 1.9 km3”
Mindenki csak a címet olvassa el!
Ez a F.O.S. lényege! Nem ma kezdték! Ezt kell beégetni az emberek agyába!
Eszetekbe se jusson más bánya, más cementgyár !
” A setétzöld, nem azért hülye mert setétzöld!
-azért setétzöld, mert hülye”
Ameddig a rozsda teszi a dolgát addig nekem jó.
Nekem is!
” A setétzöld, nem azért hülye mert setétzöld!
-azért setétzöld, mert hülye”
Én sem.vagyok elkeseredve hogy a schél nem tud majd beszámlázni…:):):)
” A setétzöld, nem azért hülye mert setétzöld!
-azért setétzöld, mert hülye”
A DAM területén épült lakóparkban a Nanopolisz ifjúmunkásai költöztek be.😁😂🤣
„2006. februárban, Putyin látogatása után az orosz-magyar kormányközi megállapodás (Kóka János és L. D. Rejman) Magyar-Orosz Nanotechnológiai Innovációs Központról szólt, ezt nevezték később Nanopolis-nak. 2006 áprilisában a Leningrádban végzett Kaptay György (kohómérnök) 1,8 Mrd Ft támogatású pályázatot nyert (eredetileg 3 évre, amit 4 évre hosszabbítottak meg, így a támogatás 2010-ben zárt).
„Délelőtt Miskolcon bejelentettük a nanopolisz projektet. Remekül viselkedett a média, mindenki azon volt, hogy megértse a másikat. Egy-két éven belül mutatkozni fognak az első eredmények, s hosszabb távon a kutatóközpont radikálisan megváltoztathatja Miskolc helyét Magyarország szellemi térképén. A következő négy évben bőven lesz rá alkalom, hogy utakat, hidakat, épületeket, csoda-centrumokat avassunk.” – örvendezett Csepeli György 2006. május 3-án a blogjában.
Majd megveszi a CRH. Ott vannak már Miskolc belvárosában.
A CRH plc egy tőzsdén jegyzett nemzetközi vállalat, amelynek tulajdonosai nagy nemzetközi intézményi befektetők. Legnagyobb tulajdonosai a BlackRock, a Vanguard és a Fidelity (FMR LLC
„Mi vagyunk az építőanyagok vezető szállítója. Méretben, léptékben és képességekben páratlanok vagyunk, így a világ néhány legikonikusabb építményének kulcsfontosságú partnerei vagyunk. A környékbeli utcáktól az autópályákig, a föld felett és alatt, alapvető anyagaink alkotják azoknak a közösségeknek az alapjait, ahol élünk és dolgozunk.”