A kormányzati sanyargatáspolitika miatt leépült a hazai gyártás, a megugró energiaárak pedig költségesebbé teszik az importot. Az év elején remélthez képest akár két-háromszoros is lehet a drágulás.
Fotó: mArchív
Az építőipar és az építőanyag-gyártás kilátásai 2026-ban sem kedvezőek. Bár a szerződésállomány növekszik, az állam mint megrendelő a korábbi évekhez képest visszahúzódott, és a magas kamatkörnyezet miatt a vállalati beruházások sem mutatnak fellendülést – mondja Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke.
Pedig az év elején a szakma még bizakodóan tekintett a jövőbe: azt várták, hogy a tavasztól felpörög a lakások, főként a társasházak építése. A várakozások szerint a tavalyi 12 ezerrel szemben idén akár 25 ezer új, túlnyomórészt társasházi lakás építése is elkezdődhet. Az Otthon Start program okozta ingatlanpiaci nyüzsgés pedig a felújítási, bővítési és korszerűsítési munkák volumenét is növelte volna.
Egy januári elemzésben az ÉVOSZ szakértője még azt nevezte az egyetlen bizonytalanságnak, hogy meddig marad a forint az akkor látott jó erőben, mivel az építőanyagok közel 50 százaléka külföldről származik. S persze az sem mindegy, hogyan alakul az energia ára 2026-ban. „Ha ezekben nem lesz érdemi változás, akkor 2026-ban maximum az inflációkövető áremelkedésre számít a szakma” – írta akkor.
Mára nagyrészt megdőlt ez a várakozás – köszönhetően az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni offenzívájának.
