Közleményt adott ki kedden az Országos Rendőr-főkapitányság a megelőző napokban megtartott választási rendezvények rendőri biztosítása ügyében. A Fidesz győri és péceli választási gyűlésein ugyanis beazonosíthatatlan fekete ruhás, csuklyás emberek önhatalmúlag utcákat zártak le, és ellentüntetőkkel dulakodtak, miközben a rendőrség nemhogy nem avatkozott be, de látható módon a helyszínen sem volt.

Arra, hogy a helyszínen rendőri beavatkozás nem történt, a közlemény nem reagált azonkívül, hogy többször hangsúlyozta: a választási gyűlések rendjének fenntartása a szervező felelőssége, akinek joga van ahhoz, hogy eltávolítsa azokat, akik a gyűlést „súlyosan megzavarják”.

Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője szerint azonban ez a közlemény inkább „védi a mundér becsületét”, ahelyett, hogy a valóban történteket venné figyelembe. A gyűlés szervezője valóban eltávolíttathatja azokat, akik a gyűlést súlyosan megzavarják, ilyen azonban nem történt.

A szakértő hangsúlyozta: ha valaki nem a domináns véleményt képviseli egy választási gyűlésen, és kritikusan nyilvánul meg, az önmagában egyáltalán nem minősül súlyos megzavarásnak, sőt a gyülekezési jog elemi része, főleg egy választási kampány esetében, amelynek a szavazók meggyőzéséről kéne szólnia. Nem hallgattathatják el azokat, akik hangot adnak a nemtetszésüknek, a kifütyülés, pfujolás vagy a vélemény bármely hasonló módon való kifejezése pedig nem súlyos megzavarása a gyűlésnek – tette hozzá.

Hegyi megerősítette, ahogy az a rendőrségi közleményben is szerepel, a szervező valóban alkalmazhat rendezőket, akik a rend fenntartásáért felelnek. Ezt például a Valton Security biztonsági szolgálattal meg is tették, nekik azonban erre utaló mellényt, karszalagot kell viselniük, hogy a résztvevők is tudják, rendezői utasítást kapnak.

A hétvégi rendezvényeken azonban olyan fekete csuklyások avatkoztak be, akiken semmilyen megkülönböztető jelzés nem volt, és nemcsak lökdösődtek és molinókat téptek ki az ellentüntetők kezéből, hanem önhatalmúlag utcákat zártak le, élőláncot álltak, amelyen nem engedtek át újságírókat és tüntetőket, és egyeseket még igazoltattak is. Ebben az esetben már felmerül a gyülekezési szabadság megsértésének bűncselekménye, hiszen semmi nem utal arra, hogy bármilyen felhatalmazásuk lett volna eljárni.

A szakértő azt is elmondta, hogy a gyűlésekért, és így a választási rendezvényekért is, ahogy az a rendőrség közleményében is szerepel, elsősorban a szervező felelős, aki a rendezők segítségével tartja fenn a rendet, és a rendőrségi jelenlét azért szükséges, ha ez nekik nem sikerülne. Köztörvényes bűncselekmények elkövetése esetében azonban, és a gyülekezési szabadság megsértése ilyen, a rendőrségnek szintén intézkedési kötelezettsége van.

Hegyi szerint a tiltakozók eltakarását, kiszorítását, a lökdösődést elsősorban a rendezőknek kell kezelniük, de amikor már erőszakosan vezetnek ki embereket, zászlót tépnek ki a kezükből, a rendezők pedig nem tesznek ez ellen semmit, és erről a rendőrségnek is tudomása van, akkor már indokolt a hivatalos beavatkozás.

A rendőrség közleményében szintén szerepel, hogy a gyülekezési jognak megfelelően figyelemmel kísérték az eseményeket, és tartották a kapcsolatot a szervezővel, a Hegyi által elmondottak alapján azonban voltak helyzetek, ahol indokolt lett volna a rendőri közbelépés, ami nem történt meg. A gyűlések résztvevői közül ráadásul az eszkalációt látva többen hívták a segélyhívót, így a rendőrségnek ilyen módon is tudomása lehetett a történtekről – azt azonban továbbra sem tudni, hogy ekkor hol voltak.