Fidesz, Tisza, Mi Hazánk – pipa. A DK és a Kutyapárt nem áll jól, a Jobbiktól a Munkáspárton át a többiek ma még esélytelennek tűnnek, de hátra van még egy hét. Ez alapján lehetséges, hogy minden idők legrövidebb, hármas listáját ikszelhetjük április 12-én.
Egy hét telt el a február 21-i hivatalos kampány- és ajánlásgyűjtés start óta, és míg a kampány egészen az április 12-i választásig tart, az azon való induláshoz belépőt jelentő aláírásgyűjtés már csak egy hétig tart. Így a selejtezőkör félidejénél ideje mérleget vonni, melyik párt, hogyan teljesít a mozgósító és erődemonstráló kampányelemnek is számító választási ajánlásgyűjtésben.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napjában többször is frissülő adatainak péntek 19 órás állapota szerint az ajánlásgyűjtés félidejénél mindössze három párt esetében tűnik biztosnak, hogy országos pártlistát tud majd állítani, vagyis a jelek szerint 1990 óta a mostani választáson találkozhatnak a szavazók a legrövidebb listás szavazólappal. Már 2022-ben is csak 6 párt listájára lehetett szavazni, a legtöbb pedig 23 volt 2018-ban.
Eddig hárman vették sikerrel a listaállításhoz szükséges első akadályt: a közös Fidesz-KDNP listát állító kormánypártok, a Tisza és a Mi Hazánk. (A KDNP az 1998-ban elért 2,31 százalékával kiesett a törvényhozásból, azóta meg se próbál önállóan indulni) Vagyis azok a pártok eredményesek egyelőre, amelyek a közvélemény-kutatások szerint az 5 százalékos listás küszöb megugrásával biztosan bejutnának a Parlamentbe.
- Fidesz-KDNP: 106 jelöltből 106-nál megvannak az aláírások, lesz országos listája
- Tisza Párt: 106 jelöltből 106-nál megvannak az aláírások, lesz országos listája
- Mi Hazánk: 106 jelöltből 88-nál megvannak az aláírások, lesz országos listája
A félidőnél járó ajánlásgyűjtés a jelölt- és listaállítási folyamat fontos része: nemcsak az egyéni indulás joga, hanem a jelölt pártjának politikai jövője is függhet attól, sikerül-e a jelöltenként 500 aláírást összegyűjteni. Az országos lista feltétele ugyanis legalább 71 egyéni jelölt indítása, méghozzá azzal a területi megkötéssel, hogy a jelöltek Budapest mellett az ország 19 megyéjéből legalább 14-ben jelen legyenek.
A kutatások szerint még mérhető, de alacsony támogatottsággal bíró Dobrev Klára vezette Demokratikus Koalíció (DK) nagyon küzd az ajánlásgyűjtéssel, időarányosan nem áll jól. A „gyurcsánytalanított” DK félidőben 71 helyett még csak 30 jelöltet tud femutatni, miközben az előírt megyei feltételt sem teljesíti egyelőre. Vagyis úgy áll a helyzet, hogy
a DK-nak csak egy nagyon erős, szinte hihetetlen tempójú hajrával van minimális esélye is arra, hogy országos listát tudjon állítani.
A DK már bejelentett jelöltjei között van például a Miskolc nagy részét lefedő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 1-es választókerületben indított egykori Jobbik-elnök, Jakab Péter, akinek leigazolása komoly politikai hullámokat vetett. De vette az első akadályt a DK jelenlegi képviselői közül Varju László, Arató Gergely, Földi Judit, Varga Ferenc, Barkóczi Balázs is, meg az egykori MSZP-elnök Molnár Gyula is.
A parlamenti küszöb környékére mért Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) helyzete még reménytelenebb. Az első héten az indítani kívánt 82-ből mindössze 6 jelöltet tudtak „lejelenteni”. Ez a helyzet a kutatásokban önállóan már nem is mért Jobbikkal: nekik 104-ből 6 jelöltjük áll készen. A Munkáspárt-Szolidaritás baloldali szövetség 90 jelöltjéből is csak 5 biztos, és nincs köztük, akit Magyar Péter kihívójának szánnak:
2 Responses
A DK ne küzdjön, hanem pusztuljon a szemünk elöl
Mindig jót nevetek, amikor olyanok operettkatonáskodnak, akik egy valódi katonai konfliktus esetén az elsők között húznák el a belüket egy biztonságos országba.