Az Egyesült Államok felől érkező fenyegetések eszkalációja – köztük Billy Longnak, Trump izlandi nagykövetjelöltjének kijelentése, miszerint az ország az USA 52. államává válik, ő maga pedig annak kormányzója lesz – fokozta a biztonsági aggodalmakat a szigeten. Emiatt Izland felgyorsítani tervezi az uniós csatlakozásról szóló szavazást. A csatlakozási tárgyalások felújításáról szóló népszavazást eredetileg 2027-re tervezték, azonban a POLITICO két, az izlandi előkészületeket ismerő forrása szerint erre már idén augusztusban sor kerülhet.

Az Európai Unió bővítésének üteme felgyorsult. Brüsszel egy olyan terven dolgozik, amely Ukrajna számára már jövőre részleges EU-tagságot biztosíthatna. Montenegró, a csatlakozás jelenlegi fő esélyese pedig a múlt hónapban újabb tárgyalási fejezetet zárt le.

Jelenleg az Európai Unió az Izlanddal folytatott tárgyalásokra összpontosít, amely stratégiailag fontos helyen, az Atlanti-óceán északi részén fekszik. Az ütemterv a geopolitikai zavarok miatt gyorsult fel: Washington döntése, miszerint vámokat vet ki Izlandra, valamint Donald Trump amerikai elnök Grönland annektálására vonatkozó fenyegetései miatt. Az amerikaiak gyengíteni akarják Európát – ezt hivatalosan is rögzítették biztonsági stratégiájukban.

A Trump-adminisztráció talán nem méri fel, hogy az USA fenyegetései az európai országokat soraik zárására és az európai egység megerősítésére ösztönzik. A reykjavíki kormánykoalíció ígéretet tett arra, hogy 2027-ig népszavazást tart az uniós csatlakozási tárgyalások felújításáról. Az előző kormány 2013-ban fagyasztotta be a tárgyalásokat, most azonban felgyorsult a folyamat.

A POLITICO két névtelenséget kérő forrása szerint az izlandi parlament a következő hetekben bejelenti a csatlakozási tárgyalások felújításáról szóló szavazás időpontját. Ez a lépés uniós politikusok sorozatos izlandi látogatását, illetve izlandi politikusok brüsszeli tárgyalásait követi. Ha az izlandiak „igen”-nel szavaznak, más tagjelölt országokat megelőzve léphetnek be az EU-ba.

— A bővítésről szóló tárgyalások jellege megváltozik — mondta a POLITICO-nak Marta Kos, az EU bővítésért felelős biztosa, aki a múlt hónapban Brüsszelben találkozott Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszterrel. „Egyre inkább a biztonságról, az összetartozásról és arról szólnak, hogy megőrizzük cselekvőképességünket a versengő érdekszférák világában. Ez minden európaira vonatkozik.”

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt hónapban Brüsszelben találkozott Kristrún Frostadóttir izlandi miniszterelnökkel, és kijelentette, hogy a partnerség „stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít az instabil világban”. Von der Leyen tavaly júliusban járt Izlandon, majd ősszel Stockholmban, az Északi Tanács ülésén is egyeztetett Frostadóttirral. Méltatta Izlandot az EU-val való szorosabb együttműködésért. Von der Leyen márciusban várhatóan ismét ellátogat az északi sarkköri régióba.

Az Izlanddal való kapcsolatok szorosabbra fűzéséről, sőt a csatlakozási tárgyalások esetleges felújításáról szóló egyeztetések már Trump tavalyi Fehér Házba való visszatérése előtt megkezdődtek. Egy uniós képviselő a POLITICO-nak elmondta, hogy Brüsszel már korábban is kiemelt figyelmet fordított erre a stratégiailag fontos országra.

— Úgy gondolom, hogy Izland négyszeri említése Trump beszédében [a múlt havi davosi Világgazdasági Fórumon, amikor az amerikai elnök Grönlandról beszélt] mindenképpen az országra irányította a figyelmet — mondta egy másik, a helyzetet ismerő uniós tisztviselő, hozzátéve, hogy „egy kis ország számára ez minden bizonnyal nyugtalanító”.

Izland 2009-ben – a pénzügyi válság csúcspontján, amikor mindhárom nagy kereskedelmi bankja összeomlott – nyújtotta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz. 2013 decemberében azonban a kormány befagyasztotta a tárgyalásokat, mivel az izlandi gazdaság gyorsan talpra állt, a közgazdászok pedig az eurózóna esetleges összeomlására figyelmeztettek. 2014 márciusában Reykjavík kérte, hogy ne tekintsék többé tagjelölt országnak.

A geopolitikai helyzet azonban az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Izland stratégiai helyet foglal el az Atlanti-óceán északi részén, közvetlenül az északi sarkkör alatt. Nincs saját hadserege, biztonságát a NATO-tagságra és az USA-val 1951-ben kötött kétoldalú védelmi megállapodásra alapozza. Ez a helyzet, kiegészülve az EU-tagság gazdasági előnyeivel, úgy tűnik, pozitív irányba mozdítja a közvéleményt a csatlakozással kapcsolatban, amit a támogatottság növekedését jelző közvélemény-kutatások is alátámasztanak.

Az EU-ba vezető út azonban nem egyszerű. — A csatlakozás nagyon nehéz politikai akadályokba ütközhet — mondta a POLITICO-nak Guðni Thorlacius Jóhannesson, Izland volt elnöke.

A legnagyobb potenciális akadályt a halászati jogok jelentik – ez az izlandi gazdaság kulcsfontosságú ágazata és a tárgyalások legérzékenyebb pontja. — Végső soron minden a halakra vezethető vissza, mindig is ez volt a központi kérdés — mondta egy névtelenséget kérő uniós tisztviselő.

Van azonban egy lényeges különbség a korábbi és a jelenlegi tárgyalások között: a Brexit.

Nagy-Britannia és Izland között régóta feszült a viszony a halászat miatt, ami az 1950-es és 70-es években komoly konfliktusokhoz (a „tőkehal-háborúkhoz”) vezetett. Izland korábbi csatlakozási tárgyalásai során komoly súrlódások adódtak a két ország között, az Egyesült Királyságnak kifogásai voltak az izlandi hajók által kifogott makréla mennyisége miatt. A vita akkor azzal fenyegetett, hogy az EU kereskedelmi szankciókat vezet be Izland ellen.

Nagy-Britannia kilépése után azonban a halászati jogok kisebb akadályt jelenthetnek. Ha az izlandiak a tárgyalások felújítása mellett döntenek, a folyamat gyorsan végbemehet. Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a schengeni övezetnek, így számos uniós jogszabály már most is része az izlandi jognak. A tárgyalások 2013-as befagyasztása előtt Izland a 33 tárgyalási fejezetből 11-et már lezárt. Montenegró, a legelőrehaladottabb tagjelölt ország, csak az elmúlt hónapokban érte el ezt a mérföldkövet.

— Papíron nem lenne túl nehéz; az összes tárgyalási fejezet lezárása akár egy évet is igénybe vehetne — mondta egy uniós tisztviselő. Egy másik, az izlandi hangulatot ismerő forrás azonban arra figyelmeztetett, hogy ez az ütemterv túl ambiciózus lenne, figyelembe véve egyes tárgyalási elemek nehézségét.

Az EU-csatlakozáshoz Izlandnak egy újabb népszavazást is tartania kellene a folyamat végén a tényleges belépésről.

Attól függően, hogy ez mennyi időt vesz igénybe, és milyen lesz akkor a geopolitikai helyzet, a tagság elérése kihívást jelenthet. A tagság előnyei Izland számára jelenleg inkább biztonsági, semmint gazdasági jellegűek: Izland a világ ötödik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkezik, ami miatt az EU-tagság kevésbé vonzó számára, mint más, csatlakozni kívánó országoknak.