Elindult Magyarország első országos barnamezős katasztere, a BarKA, amely egységes és közhiteles módon teszi láthatóvá a fejleszthető, korábban ipari vagy más célra használt, de mára kihasználatlan ingatlanokat. A rendszer az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárságának hároméves szakmai és informatikai fejlesztésének eredménye, amely Miskolcon is feltérképezte a város megújításra váró területeit.
A BarKA lényege, hogy a települések belső részein található, elhagyott ipari területeket, üres telkeket mutassa be, szemben azzal a gyakorlattal, hogy az elmúlt évtizedekben inkább zöldterületek kerültek beépítésre. Budapesten mintegy 2500 hektár, országosan pedig közel 12 ezer hektár barnamezős terület található, ahol az infrastruktúra nagy része már adott, mégis kihasználatlan.
A nyilvánosan elérhető digitális térképes adatbázisba Miskolc esetében nyolc nagyobb barnamezős terület került be, amelyek együttes területe meghaladja a kétmillió négyzetmétert. A listán ipari múlttal rendelkező ingatlanok szerepelnek, amelyek közül a legnagyobb az egykori Diósgyőri Kohászat területe: több mint 130 hektáron vegyes tulajdonban van, ahol önkormányzati, állami és céges ingatlanok egyaránt találhatók.
A Diósgyőri Gépgyár volt telephelye szintén jelentős, közel 30 hektáron, jelenleg is hasznosított területként. A HOLCIM-telep, az egykori Ládi fatelep, valamint a Nádasréti salaklerakó ugyancsak a kataszterben szerepel. Utóbbi területnél külön jelölték a környezeti kockázatot a salaklerakó jellege miatt. A MÁV kiszolgálóterületei a város északi részén, valamint az egyetemi fűtőmű kisebb, de városi kontextusban szintén releváns területként van nyilvántartva. Az északi iparterületek a Várközi Lajos utca mentén szintén felkerültek a listára.
A BarKA működésének egyik fontos eleme az úgynevezett ötkilométeres szabály: a kataszterben szereplő barnamezős ingatlanok öt kilométeres környezetében új beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki. A rendszer ezt automatikusan megjeleníti, így a településtervezés már a kezdetektől átlátható feltételek között indulhat.
A kataszterben nyilvántartott területek versenyelőnyt kapnak: érvényesíthetők rajtuk a TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet) kedvezményes beépítési paraméterei, és a jövőben további gazdasági ösztönzők – akár adókedvezmények – is kapcsolódhatnak a barnamezős fejlesztésekhez. A rendszer tehát egyszerre szolgálja a beruházói döntések gyorsítását és a kockázatok csökkentését.
A BarKA felületén elérhetők a fejlesztésekhez szükséges információk: beépítési lehetőségek, védettségek, infrastruktúra, környezeti adottságok, valamint – akár 2000-ig visszamenően – ortofotók. A rendszer jelenleg több mint 3600 validált barnamezős ingatlant tartalmaz országosan, és folyamatos adategyeztetéssel bővül. A közhiteles nyilvántartás számára az önkormányzatok szolgáltatják az adatokat, a bekerülésről egységes szakmai szempontok alapján születik döntés.
Az önkormányzatok számára a BarKA kiszámítható fejlesztési keretet ad: segít kijelölni az elsődlegesen megújítható területeket, erősíti a településképi szempontokat, és támogatja a belső városi megújulást. A lakosság számára pedig átláthatóbbá válik, hol és milyen irányban várhatók fejlesztések.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény alapelvként rögzíti a barnamezős területek elsődlegességének elvét, amely a természeti környezet és a zöldterületek védelme mellett a barnamezős területek előnyben részesítését támogatja a zöldmezős beruházásokkal szemben.
, amely egységes és közhiteles módon teszi láthatóvá a fejleszthető, korábban ipari vagy más célra használt, de mára kihasználatlan ingatlanokat. A rendszer az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkárságának hároméves szakmai és informatikai fejlesztésének eredménye, amely Miskolcon is feltérképezte a város megújításra váró területeit.
A BarKA lényege, hogy a települések belső részein található, elhagyott ipari területeket, üres telkeket mutassa be, szemben azzal a gyakorlattal, hogy az elmúlt évtizedekben inkább zöldterületek kerültek beépítésre. Budapesten mintegy 2500 hektár, országosan pedig közel 12 ezer hektár barnamezős terület található, ahol az infrastruktúra nagy része már adott, mégis kihasználatlan.
A nyilvánosan elérhető digitális térképes adatbázisba Miskolc esetében nyolc nagyobb barnamezős terület került be, amelyek együttes területe meghaladja a kétmillió négyzetmétert. A listán ipari múlttal rendelkező ingatlanok szerepelnek, amelyek közül a legnagyobb az egykori Diósgyőri Kohászat területe: több mint 130 hektáron vegyes tulajdonban van, ahol önkormányzati, állami és céges ingatlanok egyaránt találhatók.
A Diósgyőri Gépgyár volt telephelye szintén jelentős, közel 30 hektáron, jelenleg is hasznosított területként. A HOLCIM-telep, az egykori Ládi fatelep, valamint a Nádasréti salaklerakó ugyancsak a kataszterben szerepel. Utóbbi területnél külön jelölték a környezeti kockázatot a salaklerakó jellege miatt. A MÁV kiszolgálóterületei a város északi részén, valamint az egyetemi fűtőmű kisebb, de városi kontextusban szintén releváns területként van nyilvántartva. Az északi iparterületek a Várközi Lajos utca mentén szintén felkerültek a listára.
A BarKA működésének egyik fontos eleme az úgynevezett ötkilométeres szabály: a kataszterben szereplő barnamezős ingatlanok öt kilométeres környezetében új beépítésre szánt terület csak korlátozottan jelölhető ki. A rendszer ezt automatikusan megjeleníti, így a településtervezés már a kezdetektől átlátható feltételek között indulhat.
A kataszterben nyilvántartott területek versenyelőnyt kapnak: érvényesíthetők rajtuk a TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzatáról szóló kormányrendelet) kedvezményes beépítési paraméterei, és a jövőben további gazdasági ösztönzők – akár adókedvezmények – is kapcsolódhatnak a barnamezős fejlesztésekhez. A rendszer tehát egyszerre szolgálja a beruházói döntések gyorsítását és a kockázatok csökkentését.
A BarKA felületén elérhetők a fejlesztésekhez szükséges információk: beépítési lehetőségek, védettségek, infrastruktúra, környezeti adottságok, valamint – akár 2000-ig visszamenően – ortofotók. A rendszer jelenleg több mint 3600 validált barnamezős ingatlant tartalmaz országosan, és folyamatos adategyeztetéssel bővül. A közhiteles nyilvántartás számára az önkormányzatok szolgáltatják az adatokat, a bekerülésről egységes szakmai szempontok alapján születik döntés.
Az önkormányzatok számára a BarKA kiszámítható fejlesztési keretet ad: segít kijelölni az elsődlegesen megújítható területeket, erősíti a településképi szempontokat, és támogatja a belső városi megújulást. A lakosság számára pedig átláthatóbbá válik, hol és milyen irányban várhatók fejlesztések.
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény alapelvként rögzíti a barnamezős területek elsődlegességének elvét, amely a természeti környezet és a zöldterületek védelme mellett a barnamezős területek előnyben részesítését támogatja a zöldmezős beruházásokkal szemben.
Egy válasz
Szép patch-work út . . .