Fotó:
A kályhában melegít a kabát
Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megye kistelepülésein a legrosszabb a helyzet.
A város mindig a hegyeket, az ipart és az egyetemet jelképezte, és az elmúlt 15 évben Debrecennel és Nyíregyházával együtt új lendületet kapott.
Az esemény díszvendégeként előadást tartott Lantos Csaba energiaügyi miniszter is, aki Miskolcot a térség fejlődési motorjaként jellemezte. Felidézte, hogy számára a város mindig a hegyeket, az ipart és az egyetemet jelképezte, és az elmúlt 15 évben Debrecennel és Nyíregyházával együtt új lendületet kapott.
A miniszter beszélt a villamosenergia-piac magyar és nemzetközi aktuális helyzetéről, miközben a karbonsemlegesség elérésének 2050-es célja komoly kihívás elé állítja a gazdaság szereplőit az EU területén. De nem eredmény nélküliek az erőfeszítések: Európa jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátásnak mindössze 6 százalékát adja, szemben Kína 30 százalékával, de a régió átállása így is összetett és elhúzódó feladat.
Lantos kiemelte, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ma már országos összehasonlításban is élen jár a napelemek telepítésében, és az elkövetkező években az egyik fő energiakibocsátó térséggé válhat.
Beszédében hangsúlyozta:
– a jövő energiaellátása két pilléren áll majd: a megújuló és a nukleáris energián,
– a lakossági energiafogyasztás növekedése miatt elengedhetetlen Paks II. megépítése,
– a Tiszaújvárosban tervezett, ezer megawattos erőmű az „energiatermelés Maybach-ja” lesz.
Ugyancsak beszélt a tervezett két tó közé épülő szivattyús energiatároló erőműről, amely igény szerint tudna energiát termelni vagy tárolni, valamint a hazai zöldáram eltárolásának nehézségeiről is. Mint mondta, Magyarország 2010-hez képest négyszeresére növelte a geotermikus energia kitermelését.
Korábban írtuk
A kályhában melegít a kabát
A településeken a helyi adottságok a fűtési megoldásokban is tetten érhetők. Bükkábrányban elég beleszagolni a levegőbe, és kiderül, szinte mindenki lignittel fűt. Az ok egyszerű: a Mátrai Erőmű ott lévő bányája miatt a helyiek olcsón jutnak lignithez.
Csak éppen az egyik legrosszabb fosszilis tüzelőanyagot veszik meg.
A lignit fűtőértéke alacsony, és az otthoni elégetése során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe, nem meglepő, hogy Bükkábrányban 25–30 ezer szennyező részecskét mértek. Hatékonyan és a legkevesebb károsanyag-kibocsátás mellett csak erőművekben érdemes a lignitet elégetni.
Besenyőtelken sokan bálás ruhát dobnak a kazánokba és kályhákba. Valószínűleg azért, mert az öt kilométerre fekvő Füzesabonyban van egy használtruha-válogató, amely az értékesíthetetlen ruhákat eladja.
Hiába szólnak a vevőknek, hogy fűtésre ne használják a rongyokat, ez nem jelent akadályt,
a légszennyezettség pedig 15–20 ezer részecske köbcentiméterenként a településen.
„Nálunk 20–25 család fűt bálás ruhával, de a füzesabonyi járásban akár több százan is lehetnek” – ismerte el a 2500 fős Besenyőtelek polgármestere. Bozsik Csaba hozzátette, nem folyamatosan kerül ruha a kályhákba – attól függ, van-e pénze a családnak lignitre, fára –, de a fűtési szezonban mindig érezni, hogy rongyokat is égetnek. Szerinte
meg lehetne büntetni őket, de mivel főleg a legszegényebbeket érinti a probléma, a bírságolás nem vezetne sehova.
Igaz, van olyan helyi is, akinek nincsenek anyagi gondjai, csak spórol a tüzelőn.
A polgármester szerint a környékbeli települések vezetőivel már többször próbáltak tárgyalni a ruhás cég vezetőjével, de azt a választ kapták: a vevőkkel aláírat egy nyilatkozatot, hogy fűtésre ne használják a rongyokat, ezért innentől nem az ő felelőssége az ügy. Bozsik Csaba úgy véli, a vállalkozó azért nem hagyja abba a ruhaként már eladhatatlan bálák értékesítését, mert így a megsemmisítési költségek helyett még bevétele is származik az üzletből.
Sokan nem tudják, mennyire veszélyes
„Budapesten jobb a levegő, mint a vidéki kistelepüléseken” – jelentette ki a mérések alapján Lenkei Péter. Igaz, azt hozzátette: teljes mértékben nem lehet összehasonlítani az adatokat, mert más napokon, más időjárási helyzetben végezték a méréseket, de nagy vonalakban helytállóak a megállapítások.
A Levegő Munkacsoport egy korábbi felmérése alapján a szemétégetés fő oka, hogy az emberek nincsenek tisztában a veszélyekkel. Ugyanakkor fontos tényező az is, hogy vannak, akik örülnek, hogy így egyáltalán van mivel fűteniük.
Lenkei Péter szerint
Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Baranya megye kistelepülésein a legrosszabb a helyzet.
Egy válasz
ezek őrültek