Egy budapesti tanár a világ egyik leglassabban öregedő embere – a rutinja pedig bárki számára elérhető.

Miben tér el a napi futás-erősítés kombináció egy klasszikus, teljesítményközpontú edzéstervtől, ha a cél nem a sportteljesítmény, hanem az öregedés lassítása? Mennyi a regeneráció aránya a terhelésen belül?

Napi 5 kilométert futok kb. fél óra alatt, több sprintre bontva, ezután fél óra erőedzést végzek. A teljesítményközpontú sporttól eltérően nem növelem a terhelést, a távot, nem gyorsítok a tempón – az ideális állapot megőrzése a célom. Az idő előrehaladtával a testnek egyre nehezebb ugyanazt a teljesítményt produkálnia, mint 20 évesen, így nevezhetjük progresszív terhelésnek, de itt a kor a változó faktor. Jó esetben heti hét napon edzek mind kardiót, mind erőnlétet, így a regenerációra naponta kell időt fordítanom. Ezt szaunával, akupresszúrás matraccal, langyos zuhannyal, TENS-masszírozóval, infralámpás terápiával és kiváló alvással teszem meg.

Van olyan konkrét beavatkozás – egy kiegészítő, egy szokás –, aminél laborértékkel is alá lehet támasztani, hogy tényleg számszerű változást hozott? Mi volt az előtte-utána kép?

Elég sok ilyen volt, fokozatosan bevezetve, a legutóbbi például a szauna. 2025 novemberében 0,9 mg/l CRP volt a gyulladásértékem, a korábbi rutinomat megtartva 3 hónap napi szaunázás után 0,25 lett. Viszont a szexhormonkötő fehérje szintje 73 nmol/literre ugrott, ami a szabad tesztoszteronszint csökkenését is jelentette. Ekkor vezettem be a napi szaunázásban a heréim jegelését, hogy a nemihormon-termelő szervrendszerem ne hevüljön túl, és májusra ugyanez az értékem 21,8-ra csökkent, a tesztoszteronszintem pedig a normál tartomány felső végére ugrott.