Peking úgy értékeli, hogy az északkeleti átjáró megérett a költséghatékony használatra. A kérdés ugyanis csak ez: a hideg, a köd, a jég, a bálnák jelentette kockázatok mellett megéri-e menetrendszerűen nagy konténerhajókat járatni az útvonalon. A dán Maersk hajózási és logisztikai vállalat 2018-ban egy próbaút alapján arra jutott, hogy nem. Ám azóta nagyot változott a világ: a Vörös-tengeren a húszi lázadók támadásai miatt veszélyes a hajózás, Donald Trump Kína elleni vámháborúja pedig még fontosabbá teszi Peking számára az Európával folytatott kereskedelmet.
A kínai vámstatisztikák alapján szeptemberben az USA-ba irányuló kivitel 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – eközben az európai export 14 százalékkal nőtt. Az európai külkereskedelmet és a tengeri kikötők forgalmát alaposan át fogja rendezni, ha az északkeleti átjárón nagy volumenben megindul az áruforgalom. A jelenlegi kihasználtság ugyanis elhanyagolható: tavaly 90 hajó kelt át rajta, miközben a Szuezi-csatornán 13 ezer.
A kínai és az orosz elköteleződés mellett persze kérdés, hogy a forgalom milyen ütemben bővül majd. Az északkeleti útvonal jövőjével kapcsolatban kérdéseket vet fel a geopolitikai helyzet alakulása. E tekintetben az átjáró biztonságosabb, mint a húszi lázadók támadásai által folyamatosan bizonytalanságban tartott Vörös-tenger. Ugyanakkor az ukrajnai agresszió miatt Oroszország és az EU között a viszony több mint fagyos, miközben Moszkva – szintén a háború miatt – kiszolgáltatott Pekingnek.
Az északkeleti átjáró használata környezetvédelmi aggályokat is felvet. A jóval rövidebb menetidő alacsonyabb fogyasztást, így kisebb károsanyag-kibocsátást jelent a nagy konténerszállítók számára. Ez számszakilag örvendetes, csakhogy a kibocsátás az egyik legrosszabb helyen keletkezik.
A hajók által kibocsátott füstben lévő korom megülepszik a jégfelszínen, csökkentve annak fényvisszaverő képességét, és ez felgyorsíthatja a felmelegedést a régióban. A megnövekedett forgalom keltette zaj és egyéb zavarok pedig biztosan károsítják a térség élővilágát. Nem beszélve arról, ha esetleg komolyabb hajózási baleset történne, ami a nehéz körülmények miatt gyakorlatilag borítékolható. A nagy konténerszállítók által használt nehéz fűtőolaj a vízen szétterülve károsítaná a jeget, a partokat, a kármentesítés pedig – megint csak: a nehéz körülmények miatt – rendkívül bonyolult volna.
hvg.hu
2 Responses
hvg? a „heti viktor gucsmoló” párázik; az orosz olaj Délre fordul.
„163 év után Kína most először kap lehetőséget a kikötő teljes körű használatba vételére, és arra, hogy ott beruházásokat és fejlesztéseket végezhessen. Amint az új intézkedések életbe lépnek, a kelet-kínai körzetek szárazföldi távolsága a tengertől csökkenni fog, ami javítja versenyképességüket.
Korábban a kínai tartományok nem fértek hozzá a tengerhez, és csak kerülő utakon tudták a belső kereskedést intézni. Egyes vállalatok esetében a korábbi ezer kilométeres szállítási útvonal kétszáz alá csökkenhet.
Az engedéllyel egyidőben Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök újabb gázexport-megállapodást írt alá kínai partnerekkel.
James Dorsey, a szingapúri Műszaki Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a vlagyivosztoki kikötő megnyitása a jóakarat gesztusa. Értékelése szerint bár Kína lesz erősebb a kétoldalú kapcsolatokban, túlzott leegyszerűsítés ezt úgy értelmezni, hogy Oroszország Kína vazallusává válik, mert az orosz energiahordozók beszerzése Kínának is fontos érdeke.”
„Párázik”, mi? Idióta!