Megkérdeztük
A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal népegészségügyi hatósági feladatkörben eljáró
szervezeti egysége által nyilvántartott adatok szerint az illetékességi területén a „Syphilis”
megbetegedések száma az elmúlt öt évben a következőképpen alakult:
2020. évben 63 eset,
2021. évben 69 eset,
2022. évben 75 eset,
2023. évben 71 eset
2024. évben 123 eset,
2025. év november 5. napjáig 144 eset.
A „Syphilis” megbetegedések száma tekintetében kizárólag a vármegye egészére
vonatkozó adatok állnak rendelkezésre az adatgazdánál, ezért Miskolc város területét érintően nem
tudunk adatokat közölni.
A „Hepatitis A” megbetegedések száma az elmúlt öt évben a
következőképpen alakult:
2020. évben 3 eset (melyből Miskolcon 0 eset),
2021. évben 0 eset,
2022. évben 39 eset (melyből Miskolcon 21 eset),
2023. évben 47 eset (melyből Miskolcon 8 eset),
2024. évben 100 eset (melyből Miskolcon 8 eset),
2025. év november 5. napjáig 204 eset (melyből Miskolcon 138 eset).
Tájékoztatom, hogy az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerinti esetekben bírósághoz fordulhat, vagy
bejelentéssel élhet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (székhelye: 1055
Budapest, Falk Miksa utca 9-11.; levelezési cím: 1363 Budapest, Pf. 9.) felé. A perindítási határidő
harminc nap, amelyet az Infotv. 31. § (3) bekezdésében foglalt kezdő időponttól kell számítani.
Bízva tájékoztatásom szíves tudomásul vételében.
Kelt Miskolcon, az elektronikus hitelesítésbe foglalt időbélyegző szerint
Tisztelettel:
Dr. Alakszai Zoltán
főispán
nevében és megbízásából
Dobosné dr. Paszternák Éva
adatvédelmi tisztviselő
Lassú és kegyetlen halál: így végzett a szifilisz sok zseniális magyarral
A szifilisz megnevezés egy középkor végén élt olasz orvostól ered, aki saját versében részletezi a kórság tüneteit. A költeményt nem nevezném klasszikus szerelmes versnek, mivel egy Syphilus nevű pásztorról szól, aki az egyik birkájától kapta el a betegséget.
A bujakórnak és francos nyavalyának is hívott szifilisz szexuális úton terjed, nagyon lassú lefolyású, ráadásul rendkívül fájdalmas is. Az első stádium a fekélyek terjedése, majd idegrendszeri- és szívproblémák, végül hallucinációk és csontdaganatok vezettek a sírgödörig. A nagy európai szifiliszjárványok egyébként Amerika felfedezése után kezdődtek, úgyhogy felettébb gyanús ez a Kolumbusz…
Szerencsére a 20. század közepére Alexander Fleming felfedezte a penicillint, amellyel gyógyítható vált a kéjfüggők rémálma. Előtte olyan hamvában holt kísérleteket tettek a kezelésére, mint a higanykúra, amelyről ma már tudjuk, hogy szintén mérgező.
Az egyetlen, ami valóban használt a szifilisz ellen, az a Vénusz kesztyűjének hívott óvszer volt.
Senkit nem kímélt a gyilkos kórság
II. Ulászló (1456-1516), azaz Dobzse László – aki 1490-től haláláig magyar király volt – ugyanúgy vérbajban halt meg, mint a nála egyébként vagyonosabb kortársa, Bakócz Tamás (1442-1521) esztergomi érsek. Utóbbi a pápai trón várományosaként eléggé álszent képet festhetett magáról, ahogyan a konklávé szüneteiben a hordozható higanygőz-kabinjában ücsörgött.
Kicsit kilóg a sorból az anyák megmentője, Semmelweis Ignác (1818–1865), aki nem önfeledt paráznaság útján kapta el a szörnyű bajt, hanem hivatása sodorta végveszélybe. Sajnos boncolás közben, sebfertőzés következtében jutott a szervezetébe a lassan ölő bujakór. Akkoriban minden sebész, szülész, kórboncnok vagy fogász ki volt téve ilyen vagy hasonló kockázatoknak.
Munkácsyt a malária mentette meg
Szifiliszben hunyt el Munkácsy Mihály (1844–1900) festőnk is, aki szerencsétlenségére egészen fiatalon, már 15 évesen elkapta a „francot”. Amilyen sikeres volt a karrierjében, olyannyira tragikus élete volt minden más szempontból. Hamar elárvult, asztalosinasként brutálisan verték, ráadásul házassága sem volt boldog, és gyermeket sem tudott nemzeni.
A vérbajos fiút egyébként az mentette meg a korai haláltól, hogy lázzal járó maláriát is kapott (ilyenkor a szervezet szó szerint kiégeti magából a kórokozót). Az egész szervezetét megviselő szifilisz miatt kisebb-nagyobb pihenőket tartott a festésben, sokszor óriási erőfeszítések árán tudott csak befejezni egy nagyobb alkotást. Végül őt is utolérte az őrület: utolsó éveit méltatlan körülmények között tengette egy elmegyógyintézetben. Halála után egy évtizeddel jelent meg az első gyógyszer erre a – fél évezreden keresztül pusztító – nemi betegségre.
